És eláruljuk, hogyan hoznak ennek ellenére meleget. De ami biztos, hogy most kell elduggatni a hagymát, ha különleges varázserőt akarunk termeszteni.
Sándor, József, Benedek – vagyis a tavaszi napéjegyenlőség idejére eső három jeles névnap (március 18., 19., 21.) – zsákban hozzák a meleget, tartja az országosan ismert időjárásjósló regula. Szeged környéki magyarázat szerint Szent Péter elküldte a hosszú tél után Sándort egy zsák meleggel a földre, Sándor azonban elfáradt, és egy kocsmába tért be megpihenni. Szent Péter ezután Józsefet, majd Benedeket küldte utána, akik ugyancsak elakadtak a boroskancsók mellett. Végül Mátyás zörrentett rá a mulatozókra, akik hirtelen elengedték az összes meleget, és így minden jég megolvadt!
A névnapoknak külön-külön is nagy hagyományai vannak, közülük József napja emelkedik ki gazdag szokásaival. A bukovinai magyaroknál e napra munkatilalom vonatkozott. A madarak is ekkor szólalnak meg – a várva-várt tavasz jele –, de a József-napon látható szivárványból a termésre, az aratáskori időjárásra, sőt, a közelgő halálozásokra is következtettek (a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést jósolt). Göcsejben e nap az első állatkihajtás napja (szemben az általános Szent György-nappal), illetve a méhek kieresztésének ünnepe. A szintén ismert mondóka: „Fecskét látok, szeplőt hányok!" is József napjához kapcsolódik.
Sándor napját szintén a bukovinai magyarok tartották a zab és az árpa vetőnapjának, Jászdózsán a fehérbabot kellett ekkor vetni a jobb termés érdekében.
A benedekhagyma, vagyis a Benedek napján duggatott hagyma különös gyógyító erővel rendelkezett. Bertalan napján, augusztus 24-én kellett felszedni, majd hét nap és hat éjszaka a háztetőn tartani. A különleges hagyma főzetét tífuszos megbetegedésekre vagy jószágok gyógyítására is használták. A bukovinai székelyek szerint a Benedek-napi mennydörgés száraz nyarat jelent.
Forrás: Szigethy Zsófia néprajzkutató a szentendrei Skanzenből
A Skanzen tavaszváró hétvégéinek programjáért katt ide >>
