Ez a kedves hagyomány egy csokor szép zöld búzalevéllel ajándékoz meg bennünket karácsony napján.
December 13., Luca (Lucia) napja, az év leghosszabb éjszakája. A névadó – Bálint Sándor, néprajzkutató tudós szerint – a szemfájósok védőszentje, de ezen kívül számtalan legendának és népi hagyománynak, szép szokásoknak is a főszereplője. Ezekre utal a név eredete is: a latin lux, vagyis fény szóból származik.
Csupán néhány a Lucához kötődő hagyományokból: A szegedi tájon a mai napig sütött lucapogácsa jó sok zsírral készül, morzsáiból a tápéi gazdák a tehén elé és a ló abrakjába és szoktak szórni. Elterjedt hiedelem, hogy az érett búzaszemen rajta van Krisztus képmása. A pogácsába pénzérmét is sütnek és a „bélelt" pogácsát a koldusoknak adják. A búza csíráztatása közben ezt mondja: „néköm kinyerem, jószágomnak legelője, zöld mezeje".
De a leggyakoribb szokás az, hogy Luca napján egy agyagcserépbe, vagy tálkába búzaszemeket vetnek, és ha azok karácsonyig kikelnek, akkor jó termés lesz a földeken, a leány férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak. A lucabúzával a templomi oltárt is díszítik, karácsonykor égő gyertyát állítanak a búzatövek közé.
A búzával kapcsolatosan nekem is vannak soha el nem felejthető emlékeim. Talán 7-8 éves lehettem, amikor apám kézen fogva kivezetett a búzatábla szélére és elmondta, hogy milyen sok figyelem és szorgos munka kell ahhoz, hogy a kalászok beérjenek: a földet fel kell szántani, el kell fogasolni, a búzaszemeket gondosan el kell vetni, tavasszal a kikelt vetést el kell boronálni, a gyomokat ki kell irtani és végül a békésen ringó búzát le kell aratni. Azt is megmutatta, hogy miféle, más növények élnek a búzatövek között: az égkék színű búzavirág, az égőpiros pipacs, a szép virágú, de mérges magot termő konkoly és a rohamosan növekvő acat, meg a szamárkóró. És állatok is élnek a búza közt: mezei nyulak, fácánok, fürjek; itt készítenek fészket a tojásaiknak a mezei pacsirták, lyukakat ásnak a földbe a pockok, a vakondokok, a giliszták és milliószámra élnek a földben szabad szemmel nem is észlelhető, de nagyon fontos faladatokat végző élőlények.
Azóta – közel 90 év alatt alapjaiban változott meg a búzatermelés technikája: ma már kombájnok aratnak a kézi kaszával aratók helyett és a gép végzi el a kévekötők, a marokszedők, a keresztrakók és a cséplés munkáját is.
A lucabúza kultúrája azonban változatlan maradt: a magokat úgy kell elvetni, hogy ne érjenek egymáshoz és 4-5 cm vastag földréteg legyen felettük. A csírázást elősegíthetjük azzal, ha a magok kikeléséig az edényt ez átlátszó fóliával takarjuk le és naponta, rendszeresen öntözzük.
A zöld levélcsúcsok már a 8-10. napon meg fognak jelenni és karácsonyra gyönyörű, zöld növénycsodában gyönyörködve együtt mondhatjuk:
Adjon Isten minden jót,
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!
(Népköltés)
