Ezen kívül szóljunk a csirkéknek, hogy jó lenne erre a napra időzíteni a kikelést, valamint a zabföldek mellett lakók is álljanak készenlétben!
Manapság már alig tudja valaki, ki volt Szent Jakab, pedig egészen a 18. századig nagy tiszteletnek örvendett nálunk is az első vértanú-tanítvány, egyben a zarándokok vándorbottal, tarisznyával ábrázolt védőszentje.
Fennmaradtak viszont a Szent Jakab napjához, július 25-höz fűződő népi hiedelmek.
A hagyomány szerint a Jakab-napra kelt csirkék gyorsabban fognak felnőni, a fokhagyma kiszedése is ezen a napon javasolt. Egy másik megfigyelés szerint Jakab-napra a zabot mindenhol le kell aratni, mert különben Jakab lova kitiporja, vagyis már nem lehet betakarítani. A szegediek ezen a napon kezdték a learatott búza nyomtatását.
Jakab nevét növények is őrzik. A jakabalma július végén érik, egy szintén korai szőlőfajtát Székesfehérvár környékén jakabszőlő néven ismernek. Van, ahol úgy tartják, hogy Jakab beszenteli a gyümölcsöt, vagyis ami addig a fákon maradt, az be is fog érni.
A Jakab-napi időből jósoltak a téli időjárásra is. Általában a július végi viharos időt összekapcsolták a szentekkel: ha dörög az ég, „Illés szekere zörög", ha több napon át tart a zivatar: „Illés meg Jakab Annát kergeti". Székesfehérvári megfigyelés szerint Jakab-napon „virágzik a hó", vagyis a viharfelhőkből sok téli hóra következtetnek. A tápéiak a szélirányból jósolnak: az északi szél hideg, a déli enyhe telet jelent.
Amíg a tél eljön, addig is várunk a szentendrei Skanzen hűsítő nyári programjaira! http://www.skanzen.hu/
Szigethy Zsófia, Szabadtéri Néprajzi Múzeum