Az operák többségében emberi kapcsolatokról van szó, barátságok, szerelmek, emberi kapcsolatok, ellenségeskedések adják meg a zene drámai keretét.
Nos, a növények társadalmában is vannak barátságok és ellenszenvek. Ezekről szeretnék ma egyet-mást elmondani.
A mai világ kertészének, gazdájának sokféle lehetősége kínálkozik a termesztett növények betegségeinek és kártevőinek leküzdésére : a gyümölcsfák metszése, a sűrűn kikelt palánták megritkítása, ellenálló fajták ültetése, stb. Ezek közé tartozik egy régen ismert, de mostanában – éppen a műtrágyák és a növényvédő szerek bűvöletében – elhanyagolt módszernek, a vetésforgónak az alkalmazása is.
Miért fontos a vetésforgó?
Ennek a lényege az, hogy ugyanazt a növényt nem szabad két, egymást követő évben ugyanarra a helyre ültetni, mert a növény következetesen ugyanazokat a tápanyagokat veszi fel a talajból és ugyanazok a kártevők és gyomok szaporodnak el. Ezért alakultak ki a vetésváltó rendszerek, amelyek hatásukban hasonlóak az ember változatos táplálkozásához.
Allelopátia a kertben
De vannak ma még teljességgel meg nem határozható szimpátiák és ellenszenvek, konkurenciák és egymásra utaltságok is a növények társadalmában. Egyesek kedvelik egymás társaságát, segítik egymást, sőt megvédik a másikat a kártevők, a betegségek ellen. Mások pedig nem viselik el a növénytársuk közelségét.
Hadd mondjak erre egy példát. Van egy gyakran vetett takarmánykeverék, amelynek a neve: zabos bükköny. Ez úgy keletkezik, hogy a zab és a bükköny magját összekeverik és így vetik el. A kikelt zab támasztékot ad a rajta felkúszó bükkönynek, amely viszont átadja a gyökérgumóin gyűjtött nitrogén tápanyagot a zabnak.
A modern tudomány felfedezte, hogy nem csupán kémiai szerekkel lehet a gombák, sőt a rovarkártevők ellen eredményesen védekezni, hanem bacilusok elszaporításával is. E tekintetben egyre biztatóbb gyakorlati eredményekről tudunk.
De tudok szolgálni egyszerűbb példákkal is. A zeller palánták erős illatukkal távol tartják a közelükben ültetett káposzta, vagy bab növényektől a levéltetveket. A kapor nagyon vagány növény: a magját elhullatja és vetés nélkül is kikel, ha vetjük, akkor meg gyakran nem hajlandó felcseperedni. A jó szagú kapor növények szinte fertőtlenítő hatásúak éppen úgy, mint a humán gyógyászatban is használt fokhagyma, a körömvirág, a rozmaring, a kakukkfű, a bazsalikom és más gyógynövények.
Egy nagyon hasznos növényt szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Nem először, de azért ismétlem ezt meg, mert mostanában is sokan kérdezték. A vakondok sok kertészkedő embernek okoz bosszúságot azzal, hogy feltúrja a gyepet, a virág és a veteményes ágyásokat.
Nos, ez a kis bundás jószág nem viseli el egy növénynek, a nagy sárfűnek a jelenlétét és ahol a sárfüvet megtelepítették, onnan a vakondok távol tartja magát. Érdemes ezt a növényt ültetni vagy a magját elvetni.
