Eleven eke – szokták mondani az öreg gazdák a földigilisztáról, amely porhanyítja, forgatja, keveri, lazítja, gazdagítja a termőföldet.
Járatokat készít a földben és ebbe ősszel belehúzza a lehullott leveleket, amelyek a földben elkorhadnak és televény humusszá alakulnak. Igaz, olykor a csírázó magokat és a palántákat is kitúrja, de az ezzel okozott kár sokkal csekélyebb, mint a haszna.
A giliszták többsége a gyökerek által behálózott talajrétegben él; száraz időben mélyebbre húzódnak, csapadékos időszakban gyakran a talaj felszínén mászkálnak, védtelenül a rájuk leselkedő ellenségekkel (vakond, sün, madarak) szemben.
Minél több giliszta él a földben, annál termékenyebb a talaj!