Mai szemmel minden nagyon furcsának tűnik, ami 100-valahány éves. Belekukkantottunk egy régi kertészújságba, és bár ez sem kivétel, mégis meglepődtünk.
Szándékomon és akaratomon kívül néhány hétig "szobafogságban" voltam és a megszokottnál több időm volt olvasgatni. Az egyik, kedves szomszédom megajándékozott A KERT c. folyóirat 1896. évi néhány számával. Mondanom sem kell, hogy le se tudtam tenni őket, míg rendre ki nem olvastam valamennyit, és most szeretnék megismertetni néhány részletet a januári számból.
Zschabitz H. főkertész úr értekezik az uborka hajtatásáról
"Az ugorka-üzdészetnél a vetéssel sietni éppen nem szoktam, mert meggyőződtem, hogy a sietést gyakran drágán kell megfizetni. Általában ismeretes dolog, hogy az ugorka-palánta a nap világosságát és melegét igen kedveli és február hónapban a napnak még kevés hatása van a növényzetre, de márczius hó kezdetén a nap hatása már nagyobbodik, miért is a márcziusi melegágy telepítés előnyösebb a februáriusinál."
Angyal Dezső, pomológus (gyümölcsész)
A most is kedvelt Diel vajkörtéről írott cikkét ily módon összegezi: "Mint teleinket rendszerint jól kiálló, bőven termő és fűzérfának is kiválóan alkalmas fajtát, nagybani termelésre a magam részéről is ajnálhatom mindazon helyekre a hol díszlésére a fent elősorolt feltételek megadhatók."
A főszerkesztő, Mauthner Ödön tollából
Cikket közöl a folyóirat a rózsákról, a köszmétéről, a szőlő "fejképzéséről" és a faszénpor hasznáról is. A Hírek c. rovatban olvastam: "Az új országház környékének rendezése költségeit most állapította meg a fővárosi kertészeti hivatal. E szerint a parkozás és a park körül való gyalogút létesítése 86.000 frtba kerül."
Végül egy álláshirdetés
"Kerestetik egy szorgalmas és szakképzett szőlőmunkás, ki családos legyen és egy 8 hold újültetésű homoki szőlőnek évi munkálatait teljesíti és esetleg állandósíttatni fog. Feltételek megtudhatók Dr. Veres Menyhértnél H.-Böszörményben levélileg."
