Hogyan ritkítsuk meg metszéssel a gyümölcsfák koronáját?

Hogyan ritkítsuk meg metszéssel a gyümölcsfák koronáját?

Fontos munka ez, mert a gyümölcsfák legtöbbje (alma, körte, szilva) a rendszeres ritkítás (felügyeleti metszés) hiányában túlságosan sűrű koronát fejleszt.

A lazább koronaszerkezetű (kajszi, meggy) gyümölcsfákon pedig a ritkítás teszi lehetővé a termőrészek – következésképpen a termés – egyenletes elhelyezkedését. Kevesebb szükség van a cseresznye-, a mandula- és a diófák koronájának ritkítására. Az őszibarackon pedig ezt a munkát is elvégezzük a termőre metszés alkalmával.

Lehetőleg minden évben végezzük el ezt a karbantartó jellegű munkát. így nem lesz szükség arra, hogy később comb vastagságú felesleges ágakat, koronarészeket távolítsunk el. Rendszeres ritkítás esetén az egész feladat metszőollóval oldható meg, s ez nagy előny, mert a nagy fűrészelt sebek nehezen gyógyulnak, gyakran bekorhadnak, és a koronának részleges pusztulását okozhatják.

A fa koronája akkor tölti be hivatását – a sok és szép gyümölcs felnevelését – ha olyan ritka, hogy a levegő jól átjárja és a napfény kellőképpen éri valamennyi termőrészt. Az ilyen koronában a permetezés is hatékony. Ha azonban túlságosan megrit- kitjuk a koronát, akkor csökken a termőfelület és a szél is nagyobb kárt okoz mind az ágakban, mind a gyümölcsben. Olyan helyes, célszerű arányt kell kialakítani, amely valamennyi feltételt megközelítően kielégíti.
Ehhez természetesen gyakorlat, sok helyi tapasztalat és bölcs mértéktartás szükséges.

A gyümölcsfák többsége hajlamos a felkopaszodásra. Az ilyen fák termőrészei a korona felületén helyezkednek el, a korona belseje pedig üresen marad, vagy nem termővesszővel rakódik be. A koronaritkítás ezen is segít, mert megőrizve az értékes termőrészeket, szabályozza a korona felületének növekedését. Gyakori eset, hogy a metszés alkalmával a vázágakon fejlődő termőnyársakat lemetszik. Óvakodjunk ettől, mert ezek a korona legtermékenyebb, legértékesebb részei.

Minden ritkítandó vesszőt tőből kell eltávolítani. Csonkot sohase hagyjunk, mert a kiemelkedő ágrészt a sebhegesztő szövetek nem képesek beborítani és begyógyítani. A simán, tőből levágott, felesleges koronarész helyét viszont már nyár közepére benövik a friss szövetek és a seb nyomtalanul eltűnik.

Okosan kell kezelni, irányítani a fattyúvesszők növekedését, amelyek a koronában az elpusztult ágak töve körül, az erőszakos metszés vagy a szakszerűtlen trágyázás hatására keletkeztek. Ha túl vastagok, akkor ne tőből messük ki, hanem mintegy 30 cm-re vágjuk vissza őket. A rajtuk fejlődő oldalhajtások fokozatosan átalakulnak majd termőrészekké. Ha tőből távolítanánk el ezeket a nagyon erőteljes képződményeket, akkor helyükön még több vízhajtás fejlődne, és ezek menthetetlenül besűrítenék a koronát.

A ritkító metszés során gondoskodjunk a korona növekedésének irányításáról is. Az egyes vázágakon végighaladva tőből messük ki az ikervesszők közül a gyengébbeket és hagyjuk meg az erősebbeket. A befelé irányuló vesszőket is távolítsuk el. Végül válasszuk ki a vezérvesszőt, amely nem feltétlenül a vázág folytatása, hanem a korona természetének megfelelő, kifelé irányuló vessző legyen.

10 gyumolcsfa metszese dvd 01A metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánlom a 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamomat.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR