A 13-17 cm hosszú, fekete, selymes bundájú, erős mellső ásólábakkal rendelkező állatka sok bosszúságot okoz a kertek gondozójának azzal, hogy kiforgatja a földből a palántákat, túrásaival elcsúfítja a pázsitot.
A kertben tehát nem szívesen látott vendég, de a réteken és legelőkön hasznos, mert igen sok kártékony rovart, pajort pusztít el. Ezért védett állat, bár kihalásától nem kell tartanunk!
A vakondok kedvelt tartózkodási helye a laza talajú, táplálékállatokban (giliszta, százlábú, pajor stb.) gazdag kerti talaj. Itt elágazó, több tíz méter hosszú járatokat ás magának, amelyben lakó- és táplálékszerző fészkek is vannak. Nyáron a járatai közvetlenül a talajfelszín alatt készülnek, de téli időben 60-80 cm mélyre is leássa magát.
Legegyszerűbb védekezés ellene a földkupacok széthúzása és betaposása, a friss halmok elegyengetése. A tevékeny állatokat karbidnak vagy gázolajos rongynak a járatba gyömöszölésével, sörösüvegek beásásával, vakondriasztó szer kihelyezésével, illetve elektromos vakondriasztó szerkezet felállításával lehet a kerttől távol tartani.
Ha a vakondokot kora reggel a friss túrásból ásóval kiforgatja és egy dobozban kiszállítja a rétre vagy a szántóföldre, akkor a szabadon bocsátott állat azonnal beássa magát a földbe és soha többé nem tér vissza a kertbe! (Puszta kézzel ne nyúljon hozzá, mert a vészhelyzetben lévő állatka harap!)