A magyar erdők, mezők sokféle gyógynövényt teremnek, de ezek közül csak azokat ajánlatos gyűjtögetni, amelyeket biztosan felismerünk és ismerjük használatuk módját.
Bárki gyűjthet gyógynövényeket, ehhez engedélyre nincs szükség. Mértéket azonban mégis kell tartani: annyit gyűjtsön, amennyire valóban szüksége van, ne rongálja a természetet!
A gyógynövényeket fertőzetlen (közlekedéstől távoli, nem füstös, jó levegőjű) vidéken ajánlatos gyűjteni, ahol a növényi szervek nem halmoznak fel egészségre ártalmas anyagokat.
Kirándulásokon leggyakrabban hársvirágot, kamillát, csípős csalánt, csipkebogyót gyűjtenek. Ezeket – megfelelő előkészítés után – szellős, hűvös helyen tárolják felhasználásukig.
A természetjárás és a gyógynövénygyűjtés kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és saját magunk számára szerezzünk be egészséges alapanyagokat. Azonban fontos, hogy csak olyan növényeket gyűjtsünk, amelyeket biztosan felismerünk, és ismerjük a felhasználásuk módját, különben akár veszélyes is lehet. Számos gyógynövény található a magyar erdőkben, réteken, amelyek közül sok nemcsak gyógyszerként, hanem teákban, főzetekben, sőt akár gasztronómiai célokra is kiválóan használható.
Az egyik legismertebb és leggyakrabban gyűjtött gyógynövény a kamilla, amely nyugtató, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású. A hársvirág is közkedvelt, különösen megfázásos időszakokban, hiszen remek köptető és izzasztó hatású tea készíthető belőle. A csipkebogyó magas C-vitamin tartalmának köszönhetően immunerősítőként is ismert, és gyakran találkozhatunk vele kirándulások során.
Érdemes figyelni a gyógynövények szedési időszakára is. Például a hársvirág június végén, július elején virágzik, míg a kamilla általában május-július között található meg. A növények szedésekor fontos, hogy csak az ép, egészséges példányokat gyűjtsük be, és mindig figyeljünk arra, hogy a természetet kíméletesen kezeljük, ne pusztítsuk el az élőhelyeket.
A gyógynövények gyűjtése után azok szárítása is fontos lépés. A növényeket nem szabad közvetlen napfényre kitenni, mivel ez csökkentheti hatóanyagaik hatékonyságát. Inkább árnyékos, szellős helyen szárítsuk őket, majd száraz, hűvös helyen tároljuk, hogy megőrizzék frissességüket és gyógyhatásukat.
A természetvédelem szempontjából érdemes tisztában lenni azzal is, hogy vannak védett növényfajok, amelyek gyűjtése tilos. Mindig tájékozódjunk, hogy mely növényeket szedhetjük le szabadon, és melyekre vonatkozik különleges védelem.
A túrázás és a gyógynövénygyűjtés nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is lehet, de mindenképpen figyeljünk a természetre, és csak annyit gyűjtsünk, amennyire valóban szükségünk van.
