Az agyagtalajok jellemzője, hogy erősen kötöttek, megművelésük száraz és nedves állapotban egyaránt nehéz. Ezért az agyagtalaj fő javítóanyaga a homok és a tőzeg, de a kötöttséget számottevően csökkenti a perlit és az alginit bekeverése is. Az agyagtalajokat gyakran kell felszínesen porhanyítani sekély kapálással.
Az agyagtalajok jellemzője, hogy erősen kötöttek, megművelésük száraz és nedves állapotban egyaránt nehéz. Ezért az agyagtalaj fő javítóanyaga a homok és a tőzeg, de a kötöttséget számottevően csökkenti a perlit és az alginit bekeverése is. Az agyagtalajokat gyakran kell felszínesen porhanyítani sekély kapálással.
Az agyagtalaj javítása hosszú távú folyamat, amely türelmet és rendszeres karbantartást igényel. A talajszerkezet javítása érdekében célszerű minden évben ősszel vagy kora tavasszal komposztot, érett trágyát, vagy más szerves anyagokat beásni a talajba. Ezek az anyagok nemcsak lazítják a talajt, de növelik annak tápanyagtartalmát is, amely elengedhetetlen a növények egészséges növekedéséhez.
A zöldtrágyázás is hasznos lehet az agyagtalaj javításában. Ehhez olyan növényeket ültethetünk, mint a mustár, here vagy a bükköny, amelyek gyökerei lazítják a talajt, majd a növényeket a virágzás előtt beforgatjuk a talajba. Ezáltal a zöldnövények szerves anyagai beépülnek a talajba, tovább javítva annak szerkezetét és tápanyagtartalmát.
Magyarországon az agyagtalajok leginkább a Dunántúli-dombság, a Mecsek és a Zempléni-hegység területein fordulnak elő. Ezek a régiók erősen kötött, nehezen megmunkálható talajokkal rendelkeznek, amelyeket különösen gondosan kell kezelni. Az ilyen típusú talajok esetében különösen fontos a megfelelő vízelvezetés biztosítása, hiszen az agyagtalaj hajlamos a pangó víz kialakulására, amely károsíthatja a növények gyökérzetét.
A vízelvezetés javítása érdekében érdemes akár dréncsöveket telepíteni, vagy magaságyásokban termeszteni a növényeket, hogy elkerüljük a víz felgyülemlését a gyökérzónában. Emellett, ha lehetőség van rá, az agyagtalajt mélyszántással is lazíthatjuk, ami elősegíti a gyökerek mélyebb behatolását, és csökkenti a talaj tömörödését.
Végezetül, az agyagtalaj javítása során fontos szem előtt tartani, hogy az egyes növényfajok különböző mértékben képesek alkalmazkodni az agyagos környezethez. Például a gyümölcsfák, mint a körte és a szilva, jobban tűrik az agyagos talajt, míg más növények, mint például a sárgarépa vagy a retek, nehezebben fejlődnek ilyen körülmények között. A megfelelő növényfajták kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres kertműveléshez agyagtalajon.
