Az utóbbi években jócskán megritkult a családi házak kertjeinek a gyümölcsfa állománya. Ennek egyik oka a fák természetes elöregedése, amit a fák pótlásával lehet ellensúlyozni.
Miért ültessünk gyümölcsfát a kertbe?
Az egészséges táplálkozás fontos és igen csak kedvelt élelmiszerei a különféle, hazai gyümölcsök, de mi – és különösen a gyerekek - viszonylag kevés gyümölcsöt fogyasztunk. Pedig milyen egészséges volna, ha a fiatalok, a javakorbeliek és az idősek is minden nap hozzá juthatnának egy tányérnyi friss, vitaminokban, szerves savakban és egyéb élettanilag fontos vegyületekben gazdag üdítő, és étvágygerjesztő gyümölcshöz, amely védelmet nyújt az őszi megfázástól, megelőzi a fertőző betegségeket és erőt ad a tanuláshoz, a munkához és a nehézségek elviseléséhez. Többek között ezért is kell most több gyümölcsfa csemetét ültetni a családi kertekbe.
Sokan úgy vélik: nem érdemes a kertben gyümölcsöt termelni, mert egyszerűbb az áruházban, a zöldségesnél vagy a piacon beszerezni a napi szükségletet. Meg különben is – mondják beszélgetőtársaim – a fák csak 5-6 évi gondozás után kezdenek teremni, a toronymagasra nőtt fákról nehézkes a gyümölcs leszüretelése, a permetezés igen költséges a vegyszerek között kevéssé járatos ember számára, a metszés pedig csak magas létrákon állva vagy a fák ágain egyensúlyozva végezhető el. A továbbiakban arra adunk javaslatot, hogy miként lehet ezeket a nehézségeket csökkenteni, vagy – jobb esetben – elkerülni.
Mikor ültessünk?
November még alkalmas arra, hogy gyümölcsfa csemetéket (szőlőoltványt, rózsabokrot, díszfát, virágzó bokrot is) ültessünk, mert a nagyobb fagyok beálltáig még van lehetőség arra, hogy a csemeték sebei, amelyek a faiskolából való kitermelés közben keletkeztek, beparásodjanak és a felszívó hajszálgyökerek kialakulása megkezdődjék, tavasszal a csemete lendületesen lombosodjék ki, gyorsan növekedjék és mielőbb termőre forduljon.
Hogyan ültessük?
A már korábban kiásott ültető gödör talaját érett istállótrágyával, dúsított tőzeggel vagy komposzttal kell gazdagítani, mert a frissen ültetett csemete még gyámoltalan, segíteni, gyorsítani kell a tápanyagok felvételét. Ezt két-három évig folytatni kell azzal, hogy nyáron két-három alkalommal lombtrágyázzuk a csemete koronáját és öntözéssel javítjuk a vízellátását.
A gyümölcsfáknak határozott területigényük van, amit már az ültetésnél figyelembe kell venni; a kiültetett csemete olyan szegényes, mintha csupán egy seprőnyél volna, de az évek múltával terebélyes fává fejlődik, a szomszédokkal egymás hegyén-hátán állnak, nem jutnak elég napfényhez, légmozgáshoz. És akkor nincs más orvosság csak a csákány és a fejsze. A különböző jellegű gyümölcsfák területigénye és termőre fordulási ideje a következő:
| Területigény (m2) | Termőre fordulás (év) | |
| Magas fa (dió, gesztenye) | 60-70 | 6-14 |
| Közepes (alma, kajszi, stb.) | 30-40 | 5-6 |
| Törpe fa | 10-12 | 3-4 |
| Karcsú orsó | 4-6 | 1-2 |
Hogyan neveljük?
Lehetőleg törpe vagy karcsú orsó fákat neveljünk, mert ezek korábban fordulnak termőre, igaz hogy rövidebb életűek, de sokkal könnyebben és egyszerűbben kezelhetőek, mint a nagyra növő fák, a gyümölcsük pedig a legjobb érési időben, egészségesen, törődés mentesen kerülhet a család asztalára!
Az ültetés felelősségteljes folyamata már a faiskolában kezdődik, ahol ki kell választani a megfelelő alanyú és fajtájú csemetét és itt lehetőség nyílik arra, hogy ki-ki a személyes ízlésének megfelelő színű, ízű, érési idejű, stb. fajtára tegyen szert. Ügyelni kell arra, hogy a csemete ne legyen kiszáradva, amit arról lehet felismerni, hogy a törzsének vagy a vesszőinek a kérge ráncos, szikkadt! A megvásárolt csemetéket gondosan becsomagolva kell szállítani, a kertbe érkezés után pedig egy napra vízzel telt vödörbe kell állítani, hogy az elveszített nedvességet pótolni tudja. Ha a csemetét nem tudjuk azonnal elültetni, akkor nyirkos homokban, lehetőleg pincében lehet néhány napig tárolni.
Amikor pedig az ültetés fennkölt pillanata elérkezik, végezzük a munkát óvatosan és gondosan. A gödör megjavított földjét vissza kell tölteni és kapával csak annyi földet kell kiemelni, hogy a megmetszett gyökérzet elférjen benne. Csak a vastagabb és a roncsolt, törött gyökérágakat kell visszametszeni, a vékony, felszívó gyökereket ne bolygassuk! Ahol sok talajlakó kártevő (cserebogár pajor, drótféreg, százlábú, stb.) él, ott ajánlatos a megmetszett gyökérzetet talajfertőtlenítő szerrel kevert agyagpépbe mártani, majd úgy állítani a gödör közepébe, hogy a szemzés helye éppen a talaj felszíne felett, a gyökérzet pedig a talajban legyen. Ezt úgy érjük el, hogy ültetés közben a talajt néhányszor, óvatosan megtapossuk és a földet a környező talajszintig feltöltjük. Száraz időben ajánlatos a csemetét kétszer-háromszor alaposan beöntözni. Karózni csak a gyenge suhángokat kell, a koronás csemeték megállnak a saját lábukon! Ezt követően a csemeték tövét fel kell kupacolni, ami a kiszáradástól és az elfagyástól nyújt védelmet. Ahol mezei nyúl, őz, szarvas, vagy vaddisznójárásra kell számítani, ott bekötözéssel kell a csemetéket megvédeni. A frissen ültetett csemeték vesszőit majd csak kora tavasszal kell visszametszeni.
És végül két megszívlelendő eltiltás:
- Fagyos talajba semmi esetre se tessék ültetni!
- Három-négy évesnél idősebb csemeték átültetésével nem érdemes kísérletezni!
