A többi gyümölcsfától eltérően az őszibarackfákat évente termőre kell metszeni, ugyanis csak így számíthatunk rendszeres termésre.
Termőre metszés
Ezzel megakadályozzuk, hogy fáink felkopaszodjanak. Az őszibarackfa rügyei ugyanis csupán egy évig élnek. Ha a rügyek nem hajtanak ki, akkor elpusztulnak. Metszés nélkül tehát őszibarackfáink néhány év alatt kopasz vázágakat és a vázágak végén elhelyezkedő kis termőfelületet mutatnának. Szakszerű metszéssel viszont a termőrészeket a vázágak közelébe kényszerítjük, ahol a fejlődő gyümölcsök jó tápanyagellátásban részesülnek és kedvezően fejlődhetnek. Ez a termőre metszés egyik célja.
A termőre metszés másik célja a termés szabályozása. Nem lehet termelési célkitűzés az, hogy fáinkat agyonterheljük, mert a gyümölcs felnevelésében kimerült fák a következő évre kevés termőrügyet fejlesztenek és ezért termésük szakaszossá válik. Egyébként sem kívánatos az őszibarackfák túlságos megterhelése, mert a sok gyümölcs csak mennyiséget produkál, de nem fejlődik ki kellőképpen. Márpedig a legtöbb tápanyag éppen a kőmag kifejlesztéséhez szükséges. Ha tehát sok gyümölcsünk van, akkor csak a kőmagok fejlesztésére elégséges a fa tápanyaga, és a fogyasztást szolgáló gyümölcshús kevésbé fejlődik ki.
Amíg őszibaracktermő területeink még főként a Buda környéki, Balaton-felvidéki és Mecsek környéki termőtájra korlátozódtak (ahol a talajviszonyok nem túlságosan kedvezőek), addig az őszibarackfák termőrészeinek igen rövidre metszését javasolták. Ez az adott körülmények között helyes és szakszerű volt, hiszen a gyenge talajok a rövid metszést indokolták. Később, amikor az őszibarack-termesztés az ország más területein jobb talaj- és klímaviszonyok között is elterjedt, a hosszabb metszés is tért hódított. Ez a hosszú, valamint az ún. szálvesszős metszés azonban csak a kifejezetten gazdag, jó vízgazdálkodású talajokon indokolt.
A házikertekben a középerős metszés látszik célszerűnek, hiszen itt nem elsősorban a termés mennyiségi növelése a cél, hanem az, hogy minél szebb, nagyobb, ízesebb és színesebb őszibarackot termeszthessünk.
Az őszibarack kora tavaszi termőre metszése a fa továbbnevelését is szolgálja. A metszés során arra kell törekednünk, hogy a katlan alakú fa tovább fejlődjék és termőfelülete lehetőség szerint növekedjék.
A metszés munkája a következő fázisokra tagolódik.
Őszibarack termőre metszése
1. a termőrész első évének tavaszán, 2. második évének tavaszán,
3. második évének nyarán, 4. harmadik évének tavaszán
Először a vezérvesszőt kell visszavágni mintegy felére úgy, hogy a végállórügy kifelé nézzen. Ezután ritkítsuk ki a felesleges ágakat, vesszőket, esetleg a fattyúvesszőket. Tőből kimetsszük a letermett, száraz nyársakat is.
A felesleges koronarészek eltávolítása után kerül sor a termővesszők megmetszésére. Az őszibarackfa koronájának legértékesebb részei, az ún. teljes termővesszők, amelyeken egész hosszukban hármas vegyes rügycsoportok helyezkednek el.
A termővesszőkön váltómetszést alkalmazunk. Arra törekszünk, hogy lehetőleg azonos számú termő- és ugarvesszőnk legyen.
A termővesszők hosszát a fa általános erőnléte és fajtája határozza meg. Minél erősebb a fa, annál hosszabb termővesszőket hagyhatunk. Egyes fajták a vessző egész hosszában, míg mások csak a vessző felső harmadában hoznak termőrügyeket. Az előzőeket rövidebbre, az utóbbiakat hosszabbra kell metszeni.
Az ugarvesszők 2-3 rügy hosszúak legyenek. Arra törekedjünk, hogy az ugarvessző mindig a termővessző alatt helyezkedjék el, tehát közelebb legyen a vázághoz, mint a termővessző. Ezzel elkerülhetjük a fa felkopaszodását.
Ha a vastagabb vázágakon egymás mellett álló éves vesszők helyezkednek el, akkor a vesszőket felváltva ugarcsapnak, illetve termővesszőnek vágjuk vissza. Ha viszont a kétéves gallyon több vessző is található, akkor az alsó vesszőt kétrügyes ugarvesszőnek, a felsőt pedig hosszabb termővesszőnek metsszük vissza, míg a termővesszők feletti vesszőket tőből eltávolítjuk. Ugyanígy járunk el, ha az erős, egyéves vesszőn érett, másodrendű vesszők nőttek.
A vegetációs idő alatt mind az ugar-, mind a termővessző kihajt. A kétrügyes ugarvesszőből két erőteljes hajtást nyerünk. A termővesszőn hajtások képződnek, a virágokból pedig gyümölcs fejlődik. A következő tavasszal a letermett termővesszőt főből lemetsszük, vagyis megmarad az ugarvesszőn fejlődött két vessző. Ezek közül most ismét a felsőt metsszük hosszabbra termővesszőnek, az alsót pedig rövidebbre, ugarvesszőnek. A váltómetszésnek ezzel a következetesen alkalmazott módszerével elérhetjük a termőre metszés hármas célját: a felkopaszodás megakadályozását, a termés szabályozását és a koronafelület növelését.
Az őszibarackfák fás metszésére a tavaszi fagyok elmúlta után kerüljön sor. Mi-előtt a metszést elkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a rügyek hogyan teleltek, egészségesek-e, illetve mennyi rügy pusztult el. Ha a tél nagy kárt okozott a rügyekben, akkor hosszabbra kell metszenünk, míg kedvező telelés után a termővesszőket rövidebbre vághatjuk vissza. Ne messünk túl korán, mert a késői fagy még sok kárt okozhat a rügyekben. Ne halasszuk viszont a metszést túlságosan későre sem, mert a bimbós állapotban levő vesszők lemetszésével már nagyon sok tápanyagot veszít a fa.
Naptár szerint március első fele legalkalmasabb az őszibarack metszésére; ilyenkor a rügyek már némileg duzzadnak, de a virágok szirmai még nem láthatók.
***
A Hobbikert Magazin szerkesztősége a metszés tanulásához Bálint gazda videós metszés-tanfolyamát ajánlja. A 10 házikerti gyümölcsfa metszését bemutató, összesen 100 perc oktató videót tartalmazó tanfolyamra a WEBUNI oldalán lehet beiratkozni.
A metszés eszközeinek beszerzéséhez (metszőolló, ágvágó, fűrész, kertészkés) az 1Kert.hu webshop termékeit ajánljuk. Ezt a Hobbikert.hu szerkesztősége hozta létre Felco Shop néven, a munkatársaink a kínálat minden darabját ismerik. Itt kaphatók a profi kertészek által használt tartós és jó minőségű szerszámok (FELCO, ARS, KUNDE, SILKY).
