Az őszibarack termőre metszése

Az őszibarack termőre metszése

A többi gyümölcsfától eltérően az őszibarackfákat évente termőre kell metszeni, ugyanis csak így számíthatunk rendszeres termésre.

Termőremetszés

Ezzel megakadályozzuk, hogy fáink felkopaszodjanak. Az őszibarackfa rügyei ugyanis csupán egy évig élnek. Ha a rügyek nem hajtanak ki, akkor elpusztulnak. Metszés nélkül tehát őszibarackfáink néhány év alatt kopasz vázágakat és a vázágak végén elhelyezkedő kis termőfelületet mutatnának. Szakszerű metszéssel viszont a termőrészeket a vázágak közelébe kényszerítjük, ahol a fejlődő gyümölcsök jó tápanyagellátásban részesülnek és kedvezően fejlődhetnek. Ez a termőremetszés egyik célja.

A termőremetszés másik célja a termés szabályozása. Nem lehet termelési cékitűzés az, hogy fáinkat agyonterheljük, mert a gyümölcs felnevelésében kimerült fák a következő évre kevés termőrügyet fejlesztenek és ezért termésük szakaszossá válik. Egyébként sem kívánatos az őszibarackfák túlságos megterhelése, mert a sok gyü-mölcs csak mennyiséget produkál, de nem fejlődik ki kellőképpen. Márpedig a legtöbb tápanyag éppen a kőmag kifejlesztéséhez szükséges. Ha tehát sok gyümölcsünk van, akkor csak a kőmagok fejlesztésére elégséges a fa tápanyaga, és a fogyasztást szolgáló gyümölcshús kevésbé fejlődik ki.

Amíg őszibaracktermő területeink még főként a Buda környéki, Balaton-felvidéki és Mecsek környéki termőtájra korlátozódtak (ahol a talajviszonyok nem túlságosan kedvezőek), addig az őszibarackfák termőrészeinek igen rövidre metszését javasolták. Ez az adott körülmények között helyes és szakszerű volt, hiszen a gyenge talajok a rövid metszést indokolták. Később, amikor az őszibarack-termesztés az ország más területein jobb talaj- és klímaviszonyok között is elterjedt, a hosszabb metszés is tért hódított. Ez a hosszú, valamint az ún. szálvesszős metszés azonban csak a kifejezetten gazdag, jó vízgazdálkodású talajokon indokolt.

A házikertekben a középerős metszés látszik célszerűnek, hiszen itt nem elsősorban a termés mennyiségi növelése a cél, hanem az, hogy minél szebb, nagyobb, ízesebb és színesebb őszibarackot termeszthessünk.

Az őszibarack kora tavaszi termőremetszése a fa továbbnevelését is szolgálja. A metszés során arra kell törekednünk, hogy a katlan alakú fa tovább fejlődjék és termőfelülete lehetőség szerint növekedjék.

oszibarack metszese 03

A metszés munkája a következő fázisokra tagolódik.

oszibarack metszese 01
Őszibarack termőremetszése
1. a termőrész első évének tavaszán, 2. második évének tavaszán,
3. második évének nyarán, 4. harmadik évének tavaszán

Először a vezérvesszőt kell visszavágni mintegy felére úgy, hogy a végállórügy kifelé nézzen. Ezután ritkítsuk ki a felesleges ágakat, vesszőket, esetleg a fattyúvesszőket. Tőből kimetsszük a letermett, száraz nyársakat is.

A felesleges koronarészek eltávolítása után kerül sor a termővesszők megmetszésére. Az őszibarackfa koronájának legértékesebb részei, az ún. teljes termővesszők, amelyeken egész hosszukban hármas vegyes rügycsoportok helyezkednek el.

A termővesszőkön váltómetszést alkalmazunk. Arra törekszünk, hogy lehetőleg azonos számú termő- és ugarvesszőnk legyen.

A termővesszők hosszát a fa általános erőnléte és fajtája határozza meg. Minél erősebb a fa, annál hosszabb termővesszőket hagyhatunk. Egyes fajták a vessző egész hosszában, míg mások csak a vessző felső harmadában hoznak termőrügyeket. Az előzőeket rövidebbre, az utóbbiakat hosszabbra kell metszeni.

Az ugarvesszők 2-3 rügy hosszúak legyenek. Arra törekedjünk, hogy az ugarvessző mindig a termővessző alatt helyezkedjék el, tehát közelebb legyen a vázághoz, mint a termővessző. Ezzel elkerülhetjük a fa felkopaszodását.

Ha a vastagabb vázágakon egymás mellett álló éves vesszők helyezkednek el, akkor a vesszőket felváltva ugarcsapnak, illetve termővesszőnek vágjuk vissza. Ha viszont a kétéves gallyon több vessző is található, akkor az alsó vesszőt kétrügyes ugarvesszőnek, a felsőt pedig hosszabb termővesszőnek metsszük vissza, míg a termővesszők feletti vesszőket tőből eltávolítjuk. Ugyanígy járunk el, ha az erős, egyéves vesszőn érett, másodrendű vesszők nőttek.

A vegetációs idő alatt mind az ugar-, mind a termővessző kihajt. A kétrügyes ugarvesszőből két erőteljes hajtást nyerünk. A termővesszőn hajtások képződnek, a virágokból pedig gyümölcs fejlődik. A következő tavasszal a letermett termővesszőt főből lemetsszük, vagyis megmarad az ugarvesszőn fejlődött két vessző. Ezek közül most ismét a felsőt metsszük hosszabbra termővesszőnek, az alsót pedig rövidebbre, ugarvesszőnek. A váltómetszésnek ezzel a következetesen alkalmazott módszerével elérhetjük a termőremeiszés hármas célját: a felkopaszodás megakadályozását, a termés szabályozását és a koronafelület növelését.

Az őszibarackfák fás metszésére a tavaszi fagyok elmúlta után kerüljön sor. Mi-előtt a metszést elkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a rügyek hogyan teleltek, egészségesek-e, illetve mennyi rügy pusztult el. Ha a tél nagy kárt okozott a rügyekben, akkor hosszabbra kell metszenünk, míg kedvező telelés után a termővesszőket rövidebbre vághatjuk vissza. Ne messünk túl korán, mert a késői fagy még sok kárt okozhat a rügyekben. Ne halasszuk viszont a metszést túlságosan későre sem, mert a bimbós állapotban levő vesszők lemetszésével már nagyon sok tápanyagot veszít a fa.

Naptár szerint március első fele legalkalmasabb az őszibarack metszésére; ilyenkor a rügyek már némileg duzzadnak, de a virágok szirmai még nem láthatók.

10 gyumolcsfa metszese dvd 01A metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánlom a 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamomat.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR