A kelkáposzta azok közé a zöldségfélék közé tartozik, amelyek sokkal több figyelmet érdemelnének a kiskertekben. Nem olyan kényes, mint ahogyan sokan gondolják, és nem is olyan helyigényes, hogy ne találhatna helyet a magaságyban.
Aki tavasszal okosan tervezi meg az ültetést, annak a kelkáposzta jó szolgálatot tehet: változatosabbá teszi a konyhakertet, és a család asztalára is értékes, tartalmas zöldséget ad.
A magaságy egyik nagy előnye, hogy a talaja gyorsabban felmelegszik, könnyebben művelhető, és a növények fejlődése is egyenletesebbé válik benne. A kelkáposzta ezt a környezetet jól kihasználja, feltéve hogy elegendő tápanyaghoz és nedvességhez jut. Ha a talaj humuszban gazdag, jó szerkezetű, és az öntözésről sem feledkezünk meg, szép, erős növényeket nevelhetünk.
Jó választás a tavaszi ültetéshez
A kelkáposzta termeszthető magaságyban is A kelkáposzta (Brassica oleracea L convar. bullata DC.) a karfiolhoz hasonlóan termeszthető a magaságyban is.
Kevésbé érzékeny és igényes növény, tehát érdemes néhány palántát kora tavasszal a többi növény közé ültetni a fogyasztás választékának bővítésére.
Valóban érdemes helyet szorítani számára a korai palánták között. Míg egyes káposztafélék több gondoskodást, szigorúbb tápanyag-utánpótlást vagy fokozottabb növényvédelmet igényelnek, a kelkáposzta valamivel megbocsátóbb természetű. Ez persze nem jelenti azt, hogy magára lehet hagyni, de a kezdő kertész is bátrabban próbálkozhat vele.
A palántákat célszerű úgy elhelyezni, hogy legyen elég terük a fejlődéshez. A kelkáposzta levelei idővel terebélyesednek, ezért ha túl sűrűre ültetjük, a növények egymást árnyékolják, és a fejek sem fejlődnek olyan szépen. A magaságyban különösen fontos az átgondolt térbeosztás: ami tavasszal még kellemesen szellősnek tűnik, az nyár elejére könnyen zsúfolttá válhat.
Milyen talajt és gondozást kíván?
A kelkáposzta a tápanyagban gazdag, morzsalékos talajt kedveli. A magaságy földjébe ezért jó érett komposztot vagy jól beérett szerves anyagot keverni. A túl friss, erős trágyázás nem mindig szerencsés, de a jó kondícióban lévő talajt meghálálja. Vízre is szüksége van, különösen a begyökeresedés idején és a fejképződés időszakában. Ha a föld kiszárad, a növekedése megtorpan, és a levelek is durvábbá válhatnak.
Kora tavasszal az időjárás még szeszélyes, de a kelkáposzta a hűvösebb periódusokat jobban tűri, mint sok más zöldség. Éppen ez adja az egyik előnyét: akkor is szépen indulhat fejlődésnek, amikor a melegigényesebb növények számára még korai volna a kiültetés. Ezért jó társa lehet a tavaszi konyhakertnek.
Hasznos és sokoldalú zöldség
A kelkáposzta nemcsak azért becses, mert megbízhatóan termeszthető, hanem azért is, mert a konyhában sokféleképpen felhasználható. Levesnek, főzeléknek, rakott ételnek is alkalmas, de a zsenge levelek más fogásokban is jól érvényesülnek. A házi kert egyik nagy öröme éppen az, hogy nem kell mindig ugyanazt termeszteni: néhány jól megválasztott növény sokat javíthat a család étrendjén.
A magaságyban nevelt kelkáposzta ráadásul könnyebben szem előtt van, így hamarabb észrevehetjük, ha a levelein kártevők jelennek meg, vagy ha öntözésre szorul. A káposztaféléket kedvelő hernyókra és levéltetvekre érdemes figyelni, mert a zsenge lombot gyorsan meg tudják dézsmálni. A rendszeres szemle azonban fél siker a kertben.
Régi növény, mai kertbe is való
A kelkáposzta nem divatnövény, hanem megbízható régi kerti társ. Éppen ezért van helye ma is a magaságyban, ahol a hely szűkösebb, de a lehetőségek jól szervezhetők. Néhány palánta nem foglal sokat, viszont hasznos és ízletes termést ad.
Aki a magaságyást nemcsak látványosnak, hanem valóban hasznosnak is szeretné, az jól teszi, ha a díszesebb vagy gyorsabban letermő növények mellé ilyen tartalmas zöldséget is telepít. A kelkáposzta csendesen végzi a dolgát, és mire igazán szükség lenne rá a konyhában, többnyire már ott vár a kertben.
Korábban megjelent:
9 káposzta, amely megterem a kertben