A biológiai növényvédelemnek - ennek a fiatal tudománynak - könyvtárnyi irodalma van, amit aligha lehet a számunkra rendelkezésre álló időkeretben áttekinteni. Ezért csupán arra szorítkozom, hogy néhány jellegzetességét és egy jellemző esetét mondjam el.
Némi iróniával azt mondhatjuk a biológiai növényvédelemről, hogy az nem más, mint egerek irtása macskákkal. Némileg pontosabban: élőlények alkalmazása károsítók gyérítésére és irtására. Persze ennek is seregnyi határesete van Például, ha mikroorganizmusokkal termeltetünk szérumokat és azokkal kezeljük a beteg embert, állatokat vagy növényeket?
De ne menjünk bele ebbe az útvesztőbe és maradjunk a kertek biológiai védelménél. Ennek sokféle módszere áll a rendelkezésünkre. A kártevő rovarok irtásában nagy segítséget nyújtanak az énekes madarak, például a cinegék és a harkályok. Sok rovart pusztítanak a kertekben élő emlősök közül a sünök, a denevérek és a vakondokok. Ugyanezen okból nagyon hasznosak a békák, a gyíkok és a siklók. A hasznos, rovarpusztító rovarok közül mindenki jól ismeri a katicabogarakat, amelyek egy nyáron több ezer levéltetűt falnak fel. Hasznosak a fátyolkák, a fülbemászók, az aranyos bábrabló és a fürkészdarazsak egész sora, amelyek között van olyan is, amely liszteske ellen vethető harcba - igen sikeresen.
Az utóbbi egy-két évtizedben eredményesen alkalmaztak gombákat gombabetegségek és állati kártevők ellen.
Kissé részletesebben szeretném elmondani a feromon-csapdák használatát. Kezdjük azzal, hogy a rovarok világában a hím és a nőpéldányok egymástól eltérő illatanyagokat választanak ki. Mivel a látásuk nem nagyon éles, rajzás idején a párok többnyire a szaguk alapján találnak egymásra. A műanyagból készült csapdában, egy kapszulában a nőstény gyümölcsmolyok illatanyagát halmozzák fel. A rajzó hímek keresik a nőstényeket és beleragadnak a csapda alsó, ragacsos anyaggal bevont lapjába. A hímek tehát ily módon elpusztulnak, a nőstények pedig pártában maradnak, nem termékenyülnek meg, tehát utódoknak se adhatnak életet. A nemzedék tehát összeomlik, a kártevők nem szaporodnak tovább.
A módszert az árutermelő gyümölcsültetvényekben a rajzás idejének és intenzitásának megállapítására használták. A kertekben azonban, ha minden második-harmadik fára felfüggesztünk egy megfelelő szaganyagot tartalmazó feromoncsapdát, akkor az olyan mértékig csökkenti a káros rovarok állományát, hogy gyakorlatilag nincs is szükség vegyi növényvédelemre.
Sajnos azonban gyakran kell számolni azzal, hogy a kártevő rovarok ellen vegyszerrel kell védekezni. A legfontosabb kártevők ellen biztos védelmet nyújt a most forgalomba került DECIS WST nevű, szabadforgalmú, tehát bárki által megvásárolható és használható rovarölő szer. Az egy grammos tablettát 10 liter vízbe kell bedobni, az mint egy pezsgőtabletta gyorsan feloldódik és máris lehet kezdeni a permetezést. A módszer pontos és rendkívül egyszerű, mert feleslegessé teszi a vegyszer méricskélését. A szer eredményesen használható a levétetvek, a gyümölcsmolyok, a körtelevélbolha és az üvegházi molytetű, azaz a liszteske ellen is.
