Hiába finom a csemegeszőlő, ha a kertben nem érik be. A megoldás, hogy a nyár folyamán gyorsíthatjuk a érést.
A szőlő a családi kiskertek és a hobbikertek egyik leggyakoribb növénye; ritkán találunk olyan kertet, amelyben ne lenne néhány sor szőlő, egy szőlőlugas, vagy a ház falára felfutatott szőlő. Ez a szép és hasznos növény egyidős a kultúrával; aligha van még egy olyan növény, amely olyan sokszor szerepelne a képzőművészetben, az irodalomban, a zenében, sőt az építőművészetben is, mint a szőlő! A legenda szerint az egykori Római Birodalom is csak addig terjeszkedett észak felé, ameddig a melegigényes szőlő is megtermett.
Világhódító útra indult a szőlő
Jóllehet a szőlő - a Déli sarkon kívül – minden kontinensen megtermelhető, mégis évezredeken át Európa volt a szőlő- és bortermelés központja. Ez a helyzet azonban az utóbbi 50 évben alapvetően megváltozott: hatalmas szőlőültetvények jöttek létre Kanadában, Dél-Afrikában, Dél-Amerikában, Új-Zélandon, Ausztráliában, tehát olyan országokban is, ahol a szőlőtermelés és a borfogyasztás korábban ismertetlen volt és jelenleg már a világ bortermésének nagyobb része ezekről a vidékekről származik.
Ezért volna szükséges, hogy hazánkban nagyobb figyelmet fordítsunk az étkezési szőlő termelésére annál is inkább, mert a friss és a tartósított szőlő egészségileg igen fontos gyümölcs, amely feldolgozva (gyümölcsléként) is igen értékes eleme lehet a táplálkozásunknak.
6 tipp, hogy beérjen a csemegeszőlő
A családi kiskertekben gyakran fordul elő, hogy a szőlőfürtök nem érnek be tökéletesen és az idei időjárás is azt vetíti előre, hogy erre ősszel is számítanunk kell! Mit tegyünk tehát annak érdekében, hogy az étkezési csemegeszőlők bogyói jól beérjenek?
#1 Ügyes fajtaváltás
A házikertekben még ma is szívesen ültetik a hosszú tenyészidejű, későn beérő, régóta jól ismert fajtákat, holott a hazai nemesítők számos, kiváló minőséget termő, rövidebb tenyészidejű csemegeszőlő fajtát hoztak létre, amelyek egy része a betegségekkel szemben jobban ellenálló, tehát kevesebb permetezést igényel. Célszerű ezekből válogatva megújítani a kert szőlőit.
#2 Ne hagyjunk a metszéskor túl sok rügyet
Minél több termőrügyet hagyunk meg a tavaszi metszés idején, annál jobban terheljük a tőkét és ezzel késleltetjük a bogyók beérését.
#3 Csípjük vissza a fürtök csúcsát!
Ügyeljünk arra, hogy a szüret idejét gondosan határozzuk meg. Tudni kell azt, hogy a fürtökben a bogyók nem egy időben érnek meg: a legkorábban a fürt vállán levők lesznek érettek, a fürt csúcsán levők viszont jóval később lesznek édesek, ezért érdemes az ősz kezdetén a fürtök csúcsát visszavágni!
#4 Zöldmetszés szükséges júliusban
Nagyon fontos munka júliusban a hajtások visszavágása: a meddő és a sűrűn álló hajtásokat tőből távolítsuk el, a termő hajtásokat pedig úgy vágjuk vissza, hogy a legfelső fürt felett egy-két levél megmaradjon.
#5 Épp megfelelő levélmennyiség maradjon!
Általános szabály az, hogy egy kilogramm fürt beérleléséhez egy négyzetméter felületű lombra van a tőkének szüksége! Ezért a túlságosan sok lomb beárnyékolja a fürtöket, amelyek kevesebb napsugárhoz jutva nehezebben érnek be. Másrészt viszont a gombabetegségek fertőzése következtében beállott levélhullás csökkenti az asszimiláció mértékét és ennek következtében áll elő a késői cukrosodás.
#6 Időben hagyjuk abba a trágyázást!
Júliusban lehetőleg már ne használjunk nitrogéntartalmú műtrágyákat, mert ezek is elősegítik a vegetatív szervek – főként a levelek – növekedését, amely a tőkét árnyékosabbá teszi, tehát a fürtök érését késlelteti.
A csemegeszőlők fürtjeinek tökéletes beérését már most és a következő hetekben kell elősegítenünk, mert tudott dolog, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: leszüretelve és tárolva nem alakul ki a bogyókban több cukor, de megkezdődik a penészedés, a rothadás és a fonnyadás, amely jelentékenyen csökkenti a gyümölcs fogyasztási értékét.
