A kártevő rovarok, lepkék nemcsak hang és fény útján tájékozódnak és lelnek rá a párjukra, hanem a mirigyeikből kiválasztott, nemek szerint egymástól különböző illatanyagok segítségével is.
Ezt a felismerést hasznosították a kutatók a gyümölcsmolyok rajzási idejének megállapítására, de házikertben a molyok kártételének jelentékeny visszaszorítására is alkalmasnak bizonyult.
A szaküzletekben kapható, műanyag lemezből készült, házikószerű csapdát a gyümölcsfák koronájában függesztjük fel. A csapda fenéklemeze tartósan ragadós anyaggal van bevonva, a csapdában pedig egy kapszulát helyeznek el, amelyet a nőnemű molylepkék által kiválasztott – de manapság már szintetikusan előállított – illatanyaggal töltenek meg.
A hímivarú lepkék – rajzás idején, napnyugtakor – repkednek, keresik a nőstényeket, a kapszula körül szálldosnak és beleragadnak a csapda fenéklapjába. A nőivarú lepkék „pártában maradnak” és megtermékenyítés híján nem tojnak utódokat hozó tojásokat. Így a molyállomány rövid idő után összeomlik.
A feromoncsapdák elsősorban a szilva-, az őszibarack-, az alma- és a szőlőmolyok fékentartására alkalmasak. Ha 2-3 fa koronájában egy-egy feromoncsapdát helyezünk el, akkor megtakaríthatjuk a permetezést, kíméljük a környezetünket.
