Az ország melegebb tájain a mandula után az őszibarackok virágrügyei is megpattantak, hamarosan virágba borulnak a fák.
Őszibarack tafrínás betegség
A virágzással egy időben az őszibarack apró, hegyes levélkéi is kifejlődnek. Ez a kritikus időszaka a tafrínás betegséget előidéző gomba (Taphrina deformans) fertőzésének. Már a 0,5-1 cm-es, alig látható leveleket fertőzi, különösen hűvös, nedves, ködös időjárás esetén. Ha ebben az időben nem permetezzük, nem védjük meg a fákat, a kifejlődő levelek torzultak lesznek, és utána lehullanak. A leveleken megfigyelhető torzulások idején a kémiai védekezés már eredménytelen.
Mivel kezeljük a levél-kezdeményeket?
Házikertekben a szabadforgalmú difenokonazol hatóanyagú (Score), valamint a II. forgalmi kategórába tartozó dodine hatóanyagú (Efuzin, Syllit), ditianon hatóanyagú (Dodine), a klórtalonil hatóanyagú (Bravo, Mycostar), a TMTD hatóanyagú (Tiuram granuflow), tebukonazol hatóanyagú (Folicur) gombaölő szerek alkalmasak. 2008-tól a kaptán hatóanyagú szereket (Merpan, Kaptan, Orthocid) átminősítették I. forgalmi kategóriába, ezért csak növényvédelmi mérnökök vagy szakmérnökök irányításával, felügyeletével alkalmazhatók. A permetezéseket május elejéig, a meleg idő állandósulásáig kell folytatni nedves, ködös, hűvös időjárás esetén. A tavaszi meleg idő a fertőzést leállítja.
A csonthéjas gyümölcsfajok moníliás betegsége
A mandula, őszibarack, szilva, kajszi és meggyfákat virágzás időszakában fertőzi a Monilia laxa nevű gomba. Csak akkor fertőz, ha a virágszirmok szétnyíltak, és a virág bibéje az esőtől vagy a ködből kicsapódó víztől nedves. Ilyen időjárási viszonyok között súlyos járványt okoz: a virágok hirtelen elhalnak, majd a fiatal levélkék is hasonló gyors hervadást, elhalást mutatnak. Súlyos fertőzésnél a fák virágzatának többsége elhal, a fák nem hoznak termést. A gomba a hajtásból megfertőzi a vesszőt, belenő az ágakba, a korona részleges elhalását, súlyos esetben a fa pusztulását okozza.
Mikor védekezzünk?
A védekezés akkor hatékony, ha a virágzatok fertőződését megelőzzük, a virágzatot a gomba behatolása előtt permetezzük. Virágzás alatt 2-3 alkalommal lehet szükség a kezelésre: virágzás elején, a tömeges virágzáskor és a sziromhulláskor.
A szabadforgalmú gombaölő szerek közül a következő felszívódó hatásúak gátolják a gombát: ciprodinil hatóanyagú Chorus, fenhexamid hatóanyagú Teldor, miklobutanil hatóanyagú Systhane dublo, penkonazol hatóanyagú Topas, tiofonát-metil hatóanyagú Topsin. A szintén felszívódó hatású tebukonazol hatóanyagú Folicur, Folicur Solo, és a prokloráz hatóanyagú Sporgon a II. forgalmi kategóriába tartozó gombaölő szerek.
A felsorolt gyümölcsfák virágzása - a fajoktól függően - különböző időben következik be. Aki kertjében több gyümölcsfajt is nevel a csonthéjasok közül, az egymás utáni virágzás miatt több hétig is elhúzódó permetezésre készüljön. Érdemes időben beszerezni a kezeléshez szükséges növényvédő szereket.
Permetezhetünk-e virágzáskor?
A javasolt szerek – az Efuzin és a Spogon kivételével – méhekre nem veszélyesek, ezért a gyümölcsfák virágai szabadon permetezhetők a beporzást végző méhek károsodása nélkül.
Az Efuzin és a Sporgon gombaölő szerek a méhekre mérsékelten veszélyes kategóriába tartoznak, ezért felhasználásuk csak az esti szürkülettől 23 óráig engedélyezett, amikor a méhek a kaptárukban tartózkodnak. Reggeli aktívításuk kezdetére, kirepülésük idejére a gombaölő szerek mérgező hatása megszűnik. Ezt az alkalmazást nevezzük méhkímélő technológiának. Az Efuzin és Sporgon oldatával virágzó növényt nappal permetezni tilos beporzó méhek jelenlétében.
