Ezek a 2-3 cm-es, nagyméretű, barna színű kitinpáncéllal fedett bogarak hazánkban 3 év alatt fejlődnek ki, 3 évenként szoktak nagy tömegben előfordulni, rajzani.
Elsősorban erdők melletti területeken, kertekben gyakoriak. Rajzásuk alkonyati, esti órákban történik. Éjszaka, hajnalban a hidegtől megdermedt bogarak a levelek hátoldalára tapadva mozdulatlanul képesek meghúzódni, észrevétlenül maradni. Mozdulatlanságukat még nappal is gyakran megtartják.
A talajból kibújó cserebogarak - megjelenésüket a talajfelszínén látható 6-10 mm-es átmérőjű lyukak jelzik - minden fás növény levelével táplálkoznak, de különösen kedvelik a gyümölcsfajok közül a szilvát, kajszit és a málnát. Megjelenésük után azonnal táplálkozni kezdenek, hogy erőre kapjanak, ezt követi a társkeresés, a párosodás. A nőstények a talajba fúrják magukat, hogy tojásaikat csomókban elhelyezzék a talajban, majd ismét kibújnak, tovább táplálkoznak a levelekkel (károsítanak), párosodnak, tojásrakásukat is folytatják. A védekezés akkor hatékony, ha az a tojásrakást megelőzi, azt megakadályozza.
Házikertekben a védekezést vegyszermentesen is elvégezhetjük. Rendszeresen a kora reggeli órákban a fák koronáját rázzuk meg lökésszerűen: a lehűlt levegőtől megdermedt bogarak a levelekről lepotyognak, így gyorsan összegyűjthetők. A nap későbbi időszakában is folytathatjuk a cserebogarak lerázását, bár ekkor közülük néhány szárnyra kaphat. A rajzás elhúzódó, a bogarak gyűjtése kitartást igényel.
A lombkárosítást, a szaporodásukat, a tojásrakást kémiai úton is meg lehet akadályozni, a megvédendő fák lombjának permetezéséhez a következő szabadforgalmú rovarölő szerek közül lehet választani:
| Hatóanyag | Márkanév |
| Cipermetrin | Sherpa |
| Deltametrin | Decis |
| Diflubenzuron | Dimilin |
| Fenitrotion | Sumithion |
| Foszalon | Zolone |
| Lambda cihalotrin | Karate |
A kezelt falevelek elfogyasztása után a cserebogarak elpusztulnak. Védekezés hiányában a cserebogarak talajba rakott tojásaiból kikelnek a lárvák (pajorok), melyek a talajban lévő növények gyökereit rágják, azok pusztulását okozzák. Fejlődésük során rendkívül sok növényi részt elfogyasztanak, a lárvák nagysága teljes kifejlődésükkor eléri a 2-4 cm-t is. Ilyen méretű lárvák ellen már a kémiai talajkezelések hatástalanok.
