Hogyan neveljünk tökéletes sövényt? Itt a 8 legfontosabb szempont, amit figyelembe kell vennünk a sövények kialakításánál.
1. Az ültetés ideje
Szabadgyökerűeknél jobb az őszi ültetés, mert a tél folyamán már megindul a gyökeresedés. De a gondosan nevelt tavaszi ültetés is nagyon szépen fejlődik.
A földlabdás növényeknél a nyári ültetés nem szakítja meg a fejlődés-növekedés folyamatát, nagyon biztonságos.
2. Miért kell nagyon rövidre metszeni a szabadgyökerűeket a kiültetés után?
A csemetekertben felszedett növények gyökérzetének nagy része leszakad, hozzá kell igazítani a föld feletti rész nagyságát.
3. A sövény alakja és mérete
Ha alul szélesebb a sövény, mint a felső részen, akkor nem kopaszodik, ritkul ki az alsó rész olyan könnyen, mint a függőleges kialakításnál. A felső rész szebb, ha nem szögletesen csatlakozik az oldalhoz, hanem kis legömbölyítéssel.
Szélessége ne legyen több 40-60 cm-nél, mert a belső rész mindenképpen lekopaszodik, a keskeny sövény is pontosan annyira átlátszatlan, mint a nagyon széles.
Magasságnak legfeljebb 180 cm-t érdemes tervezni, mert már azt is nagyon nehéz nyírni. Általában a 160 cm is elegendő, a nemkívánt kilátás eltakarására. Ha csak saját kertünk térfelosztására használjuk, akkor elegendő 80-100 cm-es magasság is.
4. A felmagasítás üteme
Ne legyen nagyon gyors, mert akkor az alsó rész ritka lesz. Pontos méretet nem érdemes javasolni, mert a körülményektől függően többféle is lehet, nagy általánosságban az évi 60 cm lehet az évi magasodás, az őszi utolsó nyírásnál mérve. A növény természetes hajlandósága, hogy a felső, függőleges állású részeit növeli leggyorsabban, akár az alsó elágazások rovására is, nem szabad csak a felső rész növekedése alapján tervezni a nyírást, illetve a magasítás ütemét.
5. A gyökerek elhelyezkedése a talajban
A legtöbb gyökér a 20-40 cm-es mélységben van, ehhez kell szabni az öntözést és a tápanyag kijuttatását.
Öntözésnél homoktalajon 10 liter, agyagtalajon 20 liter víz kell négyzetméterenként, hogy a beázás elérje a gyökereket. Homokon kisebb vízadaggal gyakran, kötött talajon nagyobb vízadaggal de ritkábban érdemes öntözni.
Műtrágyázásnál a felszínre szórt foszfor és kálium hatóanyag 1-5 év alatt ér el a gyökerekhez, a talaj kötöttségétől függően, kivéve, ha kiadós öntözés követi a kiszórást. A felszínre szórt nitrogén műtrágya hamar elbomolhat a napsütés hatására, és a hatóanyaga elillanhat a levegőbe. Ezért vagy be kell kapálni a földbe, vagy hamarosan jól megöntözni. A nitrogén gyorsabban, lemosódik a gyökerekhez.
6. Lombtrágyázás
A permetezéssel, a lombra kijuttatott anyagok 2 óra múlva már nem mosódnak le egy esőtől, és máris a levelek kémiai folyamataiba kerülnek. Ez a leghatékonyabb módja a tápanyag adagolásnak. Veszteség alig van, míg a talajban a kálium és a foszfor nagy része, kötött talajon akár 50-70 %-a lekötődik a talajban.
7. Mely tápanyagok hatnak a növekedésre
Tulajdonképpen mindegyik, de döntő szerepe a nitrogénnek van, és a kálium is nagyon fontos, mert az adja az energiát ahhoz, hogy a nitrogén hatékony legyen.
8. Az árnyékolás hatása a növekedésre
Mérsékelt árnyékolás gyorsítja a növekedést, de vékonyabb, nyurgább lesz a hajtásrendszer, kevesebb lesz az elágazás. Mélyárnyékban már csökken a növekedés mértéke.
