A dió betakarítása azzal kezdődik, hogy a fák alatt a füvet lekaszáljuk, mert a lehullott és lerázott gyümölcsöt csak így tudjuk összeszedni.
A szüretet akkor kell megkezdeni, amikor a zöld burok már megrepedt. Ilyenkor persze már a fa alatt is megtalálhatók a korábban érett gyümölcsök, amelyeket össze kell szedni.
Régi, téves nézet az, hogy a diófa annál jobban terem, minél jobban megverik. Ennek éppen az ellenkezője igaz! A dió termését vékony és hajlékony rudakkal, apró ütésekkel vagy inkább az ágak rázogatásával kell elválasztani a termőrészektől. A lomb leverése, a termőágak letörése, az ágrészek megsértése csak akadályozza a következő évi termés kifejlődését. Az összeszedés megkönnyítése céljából célszerű a fa alá ponyvát teríteni, hogy a dió arra hulljon.
A levert diót meg kell tisztítani a zöld buroktól. A burok azonban nem mindig válik el könnyen a maghéjtól. Azokat a diókat, amelyekről a burok nem választható le, halomba rakjuk, kissé megöntözzük, majd műanyag zsákba rakjuk és a zsákot bekötjük, 24 óra múlva a burkok megfülledve könnyen eltávolíthatók a maghéjról.
A megtisztított diót terítsük ki a padláson vékony rétegben. Szép, fehér héjú gyümölcsöt nyerhetünk oly módon, hogy kiterítés előtt a diót enyhén kénezzük.
