Írok még a kerti zöldségekről, a szőlő fürtjeinek ápolásáról és néhány praktikus növényvédelmi tudnivalóról is.
Kedves Húgom!
Sietek megírni és postára adni ezt a levelet, hogy megkapd mielőtt szabadságra utaztok. Örülök, hogy így határoztatok, mert a gyerekeknek nagy szükségük van arra, hogy megismerjék hazájuk szépségeit, meg különben is az a véleményem, hogy a kertészkedő ne legyen a kert rabja, látogassa meg a hűs erdőket, a hegyeket, az arra érdemes műemlékeket. Annál jobban fog örülni hazatérve a megszokott környezetének.
Tudom, most az a gondod, hogy ki fogja rendszeresen megöntözni a szeretett cserepes növényeidet. Na látod, ezért volna jó, ha elterjedne a vízkultúra, mert az ilyen növények akár két hétig is elvannak anélkül, hogy a tápoldatot pótolnák. Már szóltam Neked erről a korszerű és praktikus módszerről, amely külföldön széles körben ismert, de sajnos nálunk még mindig nem vállalkozott senki sem a hozzávaló kettős edény, az agyagkavics és a tápoldat előállítására, elterjesztésére. Most tehát nem marad más lehetőség, csak az, hogy megkéred a szomszédasszonyodat, vegye gondozásba a virágaidat.
De nézzük, mit kell a kertben elvégeznetek, mielőtt megkezditek a vakációt.
Augusztus elejéig érdemes vetni rövid tenyészidejű zöldségféléket, amelyek az őszi fagyokig még kifejlődnek, és értékes termésükkel színesítik a család étrendjét. Ezek közé tartozik a karotta, amely nem más, mint rövid gyökerű, egyenletesen szép színű és nagyon kellemes ízű sárgarépa. Kiváló, A-vitaminban gazdag köret készíthető belőle. Nagy kár, hogy a hagyományos, magyar étrendben oly ritkán szerepel. A magját most lehet elvetni jól előkészített, de nem frissen trágyázott földbe, 25 cm sortávolságra, 2 cm mélyen. Ha a vetés sűrűn kelne, akkor a fiatal növénykéket minél előbb egyelni kell 3-4 cm távolságra.
A vetéstől számított 12 hét múlva lehet betakarítani a kínai kelt. Ennek a magját állandó helyére lehet vetni, de szükség esetén palántázható is (karógyökere lévén kissé nehezebben ered meg). Sor- és tő távolsága 45-50 cm, vetésmélysége 3 cm. Vetés után bőségesen kell öntözni, hogy a magok mielőbb kikeljenek és a növénykék gyors fejlődésnek induljanak. Ajánlatos hetenként egyszer műtrágyás oldattal megöntözni. A káposztalepke hernyója gyakran károsítja, és ez a falánk féreg nagy pusztítást tesz benne. Ezért ha észleljük a kis hernyókat, azonnal meg kell a növényeket permetezni. A kínai kel tömött fejeiből kiváló saláta, köret vagy főzelék készíthető (de mindenképp várjuk ki türelmesen a növényvédelem utáni élelmezés-egészségügyi várakozási időt).
Augusztus végéig lehet vetni a zöldborsó magját, mert a rövidülő nappalokon és a hűvösebb éjszakákon biztonságosan kötnek magot a virágai. A friss, őszi zöldborsó a kertészkedő specialitása, a belőle készített leves vagy főzelék a ház asszonyának büszkesége lehet.
Gondolom, hogy örömmel nézegetitek a szemmel láthatóan, naponta növekvő szőlőbogyókat. Ha nincs különösebb ok rá, akkor augusztusban már ne permetezzétek, különösen ne a csemegeszőlőt, amelynek a fürtjei rövidesen érni kezdenek. Ha kései gombás fertőzés (peronoszpóra, lisztharmat) miatt mégis védekezésre lenne szükség, akkor se használj szisztemikus felszívódó szereket, hanem bordói lét, illetve kénkészítményeket.
Készüljetek fel a darazsak támadására, mert lehet, hogy tömegesen lepik el az édes, leves szőlőfürtöket. Minthogy vegyszerrel nem lehet ellenük védekezni, legcélszerűbb, ha csapdát állítasz nekik: befőttesüveget tölts meg félig cukros, ecetes vízzel, vagy hígított sörrel, az üveg száját kösd le zsírpapírral és azt bökd át az ujjaddal! így a darazsak bebújnak az üvegbe, de kimászni nem tudnak belőle. Kaphatók műanyagból készült, egyszerű darázscsapdák is; ezek százszámra fogják össze a darazsakat, de sajnos a hasznos rovarokat is. Az is segíthet, ha vízzel telt lapos edényt (tálat, tepsit) helyezel el a veszélyeztetett szőlőtőkék közelében, mert a darazsak a szomjukat igyekeznek csillapítani, és ha vizet találnak, kevesebb bogyót kezdenek meg.
Régen nem beszélgettünk, kedves Húgom, a komposztálásról. Pedig érdemes ezt a kérdést mindig felszínen tartani, mert aki tavasztól őszig összegyűjti és komposztálja a kertjében keletkezett szerves hulladékot, annak kevés gondja lesz az őszi trágyázással. A komposzt – némi kiegészítéssel – elegendő a talaj termőképességének fenntartásához, sőt növeléséhez is.
Hibát követ el az, aki költséges beton komposzttárolót épít, mert a szervesanyagok korhadása, bomlása ott megy végbe a legtökéletesebben, ahol a kazal alja érintkezik a talajjal, és a giliszták is megtelepedhetnek a számukra alkalmas közegben.
Fontos az, hogy el nem bomló anyagok (szénsalak, műanyag, konzervdoboz, cserép, kő, építési törmelék) ne kerüljön a komposztba. Az viszont nagyon előnyös és meggyorsítja a korhadási folyamatot, ha kazlazás előtt a komposzt anyagát felaprítjuk. Erre a célra szolgálnak a komposztaprító gépek, amelyek ma már nálunk is kaphatók. A hatásuk abban mutatkozik meg, hogy a szerves anyagok lebomlását előidéző mikroszervezetek nagyobb felületen támadhatják meg a hulladékot, ennek következtében a folyamat kisebb tápanyagveszteséggel és gyorsabban zajlik le.
Ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom! Kellemes nyaralást és jó pihenést kívánok Neked és családod valamennyi tagjának!
Kelt Füreden, július végén.
