Lehullottak a fákról és a bokrokról a levelek, megcsupaszodott a kert és a ház tájéka.
Hajnalban dér lepi el a zöld gyepet és befagyott a madáritatóban is a víz
Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy a növények életfunkciói megálltak volna. Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis széndioxidot vesznek fel és oxigént adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki. Ezért, ha ólmos eső hullana és emiatt a fák és bokrok vesszőin jégbevonat alakulna ki, akkor óvatos veregetéssel ezt a jégréteget el kell távolítani a növények felületéről.
A fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökken. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint bízunk abban, hogy a növények túlélik a téli zimankót!
A déli növényeket védeni kell
Néhány, déli származású, de nálunk már évszázadok óta polgárjogot nyert növény azonban fokozott téli védelemre szorul. Ilyen a füge, a gránátalma fája és a rozmaring bokra. Ezeket vegyük körül levágott vesszőkkel (szőlővenyigével, náddal, napraforgó- és kukoricaszárral), az ágak közét töltsük fel lehullott levelekkel és kötözzük össze az ágakat csinos sátor formájúra. A tearózsa bokrokat és az alacsony művelésű szőlőtőkéket földdel kell felkupacolni, hogy a vesszők tövénél levő - legértékesebb - rügyeket megvédjük a fagy roncsoló hatásától.
A melegigényes, fagyérzékeny, cserepes növények már a teleltetőben, védett, fagymentes helyen vannak. Időnként azért tessék átvizsgálni őket és, ha a talajuk kiszáradt, akkor az öntözés is szükségessé válhat. Ha a teleltetőben igen sok növény van összezsúfolva, akkor fagymentes órákban egy rövid szellőztetés is igen előnyös beavatkozás lehet.
A szobanövények élettevékenysége is lelassul a hosszú, sötét éjszakák következtében. Ezért ezeket is ritkábban és csak kis vízmennyiséggel kell öntözni. Nagyon kedvező, ha az elsárgult, elszáradt leveleket és az elnyílt virágokat idejében eltávolítjuk, de március elejéig semmi esetre se ültessük át, messük meg és ne is serkentsük gyorsabb növekedésre vagy virágzásra a növényeket tápoldatozás útján.
Tisztogasd a fekérget
A csendes, napos órákban bizonyára jól esik a kertészkedőknek egy kis mozgás a szabad levegőn. El lehet kezdeni az idős gyümölcsfák tisztogatását, a törzsek és vastagabb ágak kaparását, de ne tessék megfeledkezni a keletkezett kéregtörmelék azonnali elégetéséről. Ha a kertben van még felásatlan terület, azt a fagymentes időben pótolni szükséges.
Ha a hosszú, téli estéken visszatekintünk az elmúlóban levő esztendőre, akkor már kezdhetjük összeállítani a jövő évi vetési és növényvédelmi tervünket. Ez talán ötleteket is ad ahhoz, hogy közeli ismerőseinket, rokonainkat milyen karácsonyi ajándékkal örvendeztethetjük meg! Érdemes ilyenkor több időt fordítani a szakkönyvek, a folyóiratok forgatására.
Most szívesen összegezzük a kertben elért sikereinkre és megfogadjuk, hogy okulunk az elszenvedett kudarcokból, egyszóval még örömtelibb és sikeresebb esztendő elé nézünk. Amihez szívből kíván boldog Karácsonyt és békés Új Esztendőt.
Kelt Kertvárosban, decemberben.