Az öntözést már ajánlatos ilyenkor elkezdeni a kertben, és itt az idő arra, hogy a paradicsom és paprikapalánták számára előkészítsük az ágyásokat.
Kedves Húgom!
Ahogy kinézek az ablakon, azt látom, hogy szépen süt az áprilisi nap és javában virágzik az orgona. Az idén nagyon korán érkezett meg a tavasz és – bízom benne – nem csap be bennünket, nem keseríti az életünket késői fagyokkal. Mert hogy a csapadékhiány amúgy is aggasztó; nem csak a talaj felszíne, de a mélyebb rétegei is szárazak, és ezt a vízhiányt öntözéssel se lehet pótolni.
Öntözni kellene tehát. Öntözni, de mivel?
A természetes talajvíz szintje ugyanis az egész országban jelentősen lejjebb süllyedt, ami azzal a következménnyel jár, hogy a kutakból nehezebb kiszivattyúzni a szükséges vízmennyiséget. A községi, városi vízművek vízforrásai is megcsappantak, nem is beszélve arról, hogy a vezetékes víz egyre drágább, öntözési célból úgyszólván megfizethetetlen.
Ha öntözünk, azt nagyon megfontoltan tegyük. Azokat a növényeket lássuk el pótlólagos vízzel, amelyek rászorulnak és meghálálják. Az esti órákban öntözzünk, amikor a legkisebb a párolgási veszteség. Ne engedjük a talajt elgyomosodni, mert ezek az élelmes növények igen sok nedvességet vonnak el a kultúrnövények elől. Inkább ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel öntözzünk, és a következő napon sekélyen lazítsuk meg a talaj felszínét, hogy a nyirkos talajréteget tartósítsuk.
Nagyon takarékos és célszerű vízpótlást tesz lehetővé a világ sivatagos tájain élő kertész szakemberek által kifejlesztett öntözési rendszer. Ez részben csepegtetve, részben alacsonyan elhelyezett szórófejek segítségével juttatja ki a vizet. Ha még automatikát is csatlakoztatunk hozzá, akkor nyugodtan magára hagyhatjuk a kertet, mert a betáplált program szerint (akár éjszaka is) ellátja a feladatát. Hasznos volna, ha ez az öntözési rendszer mindenki számára elérhetővé válna, azonban az automata öntözőrendszer nem olcsó mulatság.
Közeledik a palántaültetés ideje
Tudom, hogy Te, kedves Húgom, legjobban szereted a magad nevelte palántákat, és ebben valószínűleg igazad is van, hiszen nem járhatsz úgy, mint egyik-másik ismerősöm, akik karalábé palántát vettek a piacon és karfiol fejlődött belőlük.
Sokan panaszkodnak viszont, hogy a házilag nevelt palánták szára még szikleveles korukban elvékonyodik, megbámul és a kis növények eldőlnek, elpusztulnak. Ezt a jelenséget palántadőlésnek nevezik és egy gombabetegség felelős érte. Ezért csak friss, fertőzetlen földet szabad magvetésre használni, de ezt is ajánlatos kevés gombaölőszerrel fertőtleníteni.
Kérdezed, hogy milyen a jó palánta. Nos, azt tudom mondani, hogy nem a nagylevelű a legjobb, mert az nehezen ered meg. A palánta legyen zömök, sötétzöld levelű, erős gyökérzetű. Megnyúlt, halványzöld levelű, lankadt növényt ne ültess ki!
A saját nevelésű palántát ne feledd edzeni! Ez abból áll, hogy a kiültetés előtt egy héttel már tedd a szabadba, ahol a szél és a napsütés is éri, de éjszakára még vidd védett helyre!
Ha palántát vásárolsz, akkor – bár jóval drágább – vegyél tápkockában vagy papírcserépben neveltet, mert ennek a gyökerei kiültetés alkalmával nem sérülnek meg, jobban elviselik a helyváltoztatás stresszhatását, gyorsabban meggyökeresednek, több és jobb minőségű termést érlelnek.
Mind a vetett, mind a palántázott zöldségfélék fejlődését meggyorsítja, ha nitrogéntartalmú műtrágyát (például pétisót, ammóniumnitrátot) szórsz a sorok közé, és ezeket azonnal bekapálod a talajba, nehogy hatásukat veszítsék.
A lóbab és a földimogyoró mostanában nagyon foglalkoztatja a kertészkedők fantáziáját
Tőled is kaptam néhány kérdést.
A lóbabot régen termelik hazánkban, főként a hűvösebb és csapadékosabb vidékeken. A magját takarmányozásra használják. A közel egy méter magasságúra növő lóbab csak igen távoli rokonságban van az étkezési babbal, de pillangós növény lévén, ez is hüvelyeket fejleszt és benne gömbölyű babszemeket érlel. Ezeket megpörkölve és megdarálva szokták kávépótlóként használni. (Koffein persze nincs benne, és kávéfőzőben nem ajánlott elkészíteni.)
A földimogyoró nem nagyon régen került hozzánk mint termesztett növény A meleg, laza homoktalajon érzi jól magát. A babbal egyidejűleg lehet a gubót (vagy az abból kifejtett magokat) elvetni 40x40 cm távolságra. A bokrokat – a burgonyához hasonlóan – fel kell töltögetni. A megtermékenyült virágok a kupac laza talajába fúródnak, és a föld alatt fejlődnek ki a hüvelyek. Késő ősszel a bokrokat felhúzogatjuk és a gubókat (hüvelyeket) megszárogatás után tároljuk vagy közvetlenül megpörköljük.
A díszkertben is sok a munka ebben az időszakban. Ne feledkezz meg a sövény nyírásáról, mert ennek most van a legkedvezőbb ideje. Még a leggyakorlottabb embernek is jó segítséget nyújt, ha a vágás magasságában zsinórt feszít ki, mert így egyenletesen, szépen lehet a sövényt alakítani. Fontos szabály, hogy a sövény alul kissé szélesebb, felül pedig valamivel keskenyebb legyen. A frissen telepített és a fiatal sövényeket drasztikusan meg kell nyírni ahhoz, hogy alulról is hajtásokat fejlesszenek és később sűrűek legyenek!
Ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom. Sikeres kerti munkákat és kellemes tavaszt kívánok kedves Mindannyiotoknak.
Kelt Füreden, tavaszhó végén.
