A nagy hidegek előtt leírom, hogy a fagyérzékeny növényeket hogyan lehet biztonságba helyezni. Emellett a tavaszi kert egészségéről is most, ősszel gondoskodhatunk.
Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén magunknak és másoknak is, hogy - minden változatossága és eredményessége ellenére - kissé belefáradtunk a tavasztól őszig végzett kerti munkába, amelyet - némi cinizmussal szólva - nem lehet befejezni, csak abba lehet hagyni! De most vegyünk egy kis levegőt és határozzuk el, hogy ennek ellenére jókedvűen és szakszerűen elvégezzük a tél viszontagságaira való felkészülést!
Ha jól körülnézünk a kertünkben, akkor rögtön és szembetűnően látjuk, hogy milyen sokféle kisebb és nagyobb feladat vár még a kertészkedőkre, amelyeknek az elmulasztása jövőre sok bosszúságot és felesleges költséget okozhat, ezért halasszuk kissé későbbre a téli pihenés megkezdését. Én pedig csak a legfontosabbakra és csupán címszavakban hívom fel a tisztelt Olvasók figyelmét.
Ilyenkor érdemes megfékezni a gyomokat!
Kezdjük mindjárt a talajmunkákkal, mert az ősz folyamán a bőséges csapadékhullás nagyon megnehezítette ezeket és ennek következtében a gyomok igen csak elhatalmasodtak. A parlagfüvek miközben milliószámra szórták szét az allergiát okozó pollenjüket, annyira megnőttek, hogy most csak alapos ásással lehet a tövüktől is megszabadulnunk.
Csak spórolósan a nitrogénnel!
Az ősz az alaptrágyázás legjobb időszaka. Aki olyan szerencsés, hogy hozzá tud jutni érett istállótrágyához, az most terítse el a talaj felszínén és ásással keverje be a talaj felső, 20-25 cm-es rétegébe. Most kell kiszórni és bemunkálni a foszfor és a káli tartalmú műtrágyákat is, mert ezek lassan oldódnak és tavasztól kezdve - tehát a legkedvezőbb időszakban - fogják kifejteni a hatásukat. A nitrogén tartalmú műtrágyákkal viszont bánjunk takarékosan és csak annyit szórjunk ki belőlük, amennyi a talajba jutó szerves anyagok elbomlásához szükségesek.
A növényi maradványokat tegyük félre!
A középkötött és a kötött talajú kertekben most kell felásni a veteményes és a virágos ágyások talaját, a homoktalajokat azonban csak ásóvillával műveljük meg, mert a laza homokot a téli szelek súlyosan károsíthatják. Az ásás közben talált cserebogár pajorokat gyűjtsük össze és semmisítsük meg, a növényi maradványokat pedig felaprítva tegyük félre a magaságy második talajrétege számára.
A lehullott lombot használjuk talajtakarónak!
Sok kertésznek okoz gondot a lehullott falomb eltakarítása, pedig ez nem szemét, hanem fontos szerepet játszó „télikabát" számos fagyérzékeny növényünk, pl. a fügebokor, a rozmaring, a gránátalma, a kivi töve és a magaságy számára. Nem kell tehát zsákokba rakva a szemeteskocsira bízni, hanem mint mellékterméket, helyben jó hasznosítani!
A rózsa és a szőlő védelme a fagytól
Téli védelmet igényel két igen gyakori és fontos kerti növényünk: a rózsa és a szőlő. A rózsanemek közül a fagyot a legnehezebben a tearózsa bokrok viselik el, ezért az ágaik közét töltsük fel lombbal és ezt rögzítsük néhány ásónyomnyi földdel. Az alacsony művelésű szőlőtőkéket is kupacoljuk fel, a kordonos és magasművelésűek kevésbé érzékenyek.
Az idei utolsó permetezéssel sokat megtakaríthatunk jövőre!
A lombhullás után időszerű az őszi, lemosó permetezés elvégzése. Erre a célra kiválóan alkalmas a kénkészítménnyel gazdagított bordói lé, amelybe Agrol Pluszt is keverjünk ott, ahol a nyáron nagyobb levéltetű, vagy pajzstetű fertőzést észleltünk. Távolítsuk el a fákról a gyümölcsmúmiákat, mert ezek tavasszal a monília spóráinak tízezreivel fertőzik meg a jövő évi gyümölcstermést!
Hogyan védjük a fagytól az őszibarackot, kajszit és mandulát?
Érdemes felújítani egy majdnem elfelejtett fagyvédelmi módszert, a mandula, az őszibarack és a kajszibarack fák törzsének és vázágainak meszelését, vagy mésztejjel bepermetezését. Ez védelmet nyújt a virágzás idején gyakran pusztító fagyok ellen azáltal, hogy a napsugárzást visszaverve késlelteti a vegetáció megindulását.
Ha biztonságban vannak a növények, jöhetnek a berendezések
A szabadtéri munkák befejezése után gondot kell fordítanunk a vízcsapok, az öntöző berendezés, a kerti tó téliesítésére, a kerti bútorok és dísztárgyak biztonságba helyezésére és végül, de nem utolsó sorban a kerti eszközök és gépek karbantartására is.
