Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget - szól a közmondás, amely - ha nem is minden esztendőben, de többnyire beválik és március közepére kinyílnak a liliomfa (Magnolia) ás és az aranycserje (Forsythia) sárga virágai, a mandula-, a kajszi- és az őszibarackfák is virágfelhőt öltenek magukra.
Öntermékeny vagy önmeddő?
A gyümölcsfák és egyéb növények virágzása bonyolult biológiai folyamat. Ebből a termelőnek tudnia kell azt, hogy vannak öntermékeny és önmeddő virágú növényfajok és fajták. Az előbbiek a saját virágporukkal is megtermékenyíthetőek, az utóbbiak megtermékenyítéséhez - vagyis ahhoz, hogy a virágból gyümölcs, termés legyen - más fáról származó virágporra van szükség. Jellegzetesen önmeddő virágokat nyit a Pándy-meggy, de az őszibarack-, az alma- és a cseresznyefajták között is vannak önmeddőek. Ezek csak akkor teremnek, ha a közelükben van virágzó fa, amely virágport tud szolgáltatni nekik.
Rovar vagy szél?
A virágport (a pollent) a szél vagy a rovarok szállítják egyik virágról a másikra. Szél porozza meg a diófák, a mogyoró nővirágait, míg a szirommal és nektáriummal rendelkező virágokat a méhek, a vadon élő dongók, darazsak és egyéb rovarok porozzák meg.
A kinyílt virágok 8-10 napig alkalmasak a megtermékenyülésre: ha ez alatt az időjárás kedvező, napos, nem szeles, akkor a virágok megtermékenyülnek és megkezdődik a gyümölcsök kialakulása. Igen száraz és meleg időjárás esetén a virágok gyorsan elhervadnak, a megtermékenyülésre rövidebb idő áll rendelkezésre. Nagy veszélyt jelent a virágokra a fagy: mínusz 2-3 fok alatti hőmérsékleten a bibe és a magház, majd a porzók károsodnak, elbarnulnak és elpusztulnak.
