Arról a kávéról írok, amelynek cserje méretű bokra különleges babot nevel és még cserépben is megterem.
Ez a felkiáltás hangzik el minden reggel, amikor a megkésett tisztviselő belép az intézménye büféjének az ajtaján. Mert a kávé manapság hozzá tartozik mindenféle ember, férfi és nő, fiatal és idős, városi és vidéki mindennapos szükségletéhez. Kávéra vágyik a fontos üzleti kérdést vitató kereskedők csoportja, a témája megoldásától már csak egy lépés távolságra levő tudós, a villanyszerelő, a traktoros és a levélpostás, de egy csésze kávéra invitálja szíve választottját a felhevült ifjú is. A legkülönbözőbb alkalmakkor fogyasztjuk, mégis viszonylag keveset tudunk arról a növényről, amely italunk nyersanyagát érleli meg.
Hol él a kávé?
A kávécserje a forró, trópusi tájak növénye, amely valamikor vadon nőtt és csak a XV. században fedezték fel rendkívüli hasznosságát. Őshazája Etiópia (régi nevén: Abesszínia), ahonnan az élelmes kereskedők jóvoltából Jemenbe került, tehát a kávéital első hódolói kétsége kívül az arabok voltak és ők terjesztették el az egész földkerekségen. Ma már szinte minden trópusi országban termelik, a legnagyobb mennyiségben Brazíliában, de nagy szerepet játszik Vietnam, Kolumbia, Indonézia gazdasági életében is. A kávé a nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb, de egyben legproblematikusabb árucikke is.
Milyen külsejű növény a kávé?
A kávécserje (Coffea arabica, Coffea robusta L.) örökzöld cserje, vagy alacsony fa, amelynek markáns levelei és dekoratív, fehér virágai vannak; termése élénkpiros színű bogyó, amelyben két mag (kávébab) húzódik meg.
A növény 3-4 éves korában kezd teremni; többnyire monokultúrában művelik, nagy figyelmet, elegendő vizet és párát, állandó meleget és rendszeres vegyi növényvédelmet igényel. Az egész évben, folyamatosan, kézzel szedett bogyókat érlelik, elválasztják a bogyók húsát a magoktól, ezeket áztatják, mossák, 10-14 napig szárítják, majd megpörkölik.
A fekete leves legendája
A kávétermés 80%-át és a legjobb minőséget a C. arabica termi, míg a C. robusta ellenállóbb, igénytelenebb, de a világpiaci ára is alacsonyabb. Az utóbbit főként Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik és fogyasztják.
Magyarországra a XVII. században került. A legenda szerint a váradi török pasa el akarta fogatni Thököly Imre erdélyi fejedelmet, akit meghívott egy pazar ebédre. Thököly azonban rosszat sejtett és az étkezés befejezése után gyorsan távozni készült, de egy janicsár elébe állt és ezt mondta: Ne siess uram, hátra van még a fekete leves! Thököly megitta a kávét, ezután láncra verték és az isztambuli Héttorony nevű börtönbe zárták. De a kávéról az idő se mosta le a „fekete leves" gúnynevet.
A világ legnagyobb alkaloidforrása
A kávéital körül sok tudományos vita folyt és folyik manapság is. A kávébab ugyanis koffeint tartalmaz és ez a világon a legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkaloid, amely fokozza a koncentrációs képességet, csökkenti a fáradság érzetét, éberré teszi a fogyasztóját. Az orvosi szakvélemény szerint napi 4-5 presszókávé elfogyasztása nem jelent kockázatot, de a vizsga előtti estén megivott, termosznyi feketekávé nem a legjobb módja a tudás megszerzésének.
Nem állják meg a helyüket azonban a mértékletes kávézás ellenfeleinek az állításai, amelyek szerint a kávéfogyasztás elhízást, vagy cukorbetegséget okoz. Igaz valóság, hogy nem is véd meg ellene!
A kávézás egy időben társadalmi tevékenységgé nemesedett. A kávéház, ahol alkoholt nem, csupán kávét, teát (elkülönített helyiségben) némi süteményt szolgáltak fel, tartalmas beszélgetések, viták, előadások színhelyévé vált. Európában az első kávéház Velencében (Bottega del Caffé) fogadta a vendégeit, majd rövidesen Londonban, Párizsban is megnyíltak ezek az intézmények. Budapesten a XX. század elején 500 kávéház és kávémérés szolgálta ki a vendégeket reggel három órától éjjel tizenegy óráig. Ebben az időben a kávéház volt a művészek, politikusok, írók, költők kedvelt találkozóhelye. Közülük a legelső a Centrál, a Pilvax és a Japán kávéház volt, ahol egy csésze kávé mellett ülve bárki elolvashatta a napi újságok híreit. Itt írta máig széles olvasótábor kedvenc regényeit Rejtő Jenő és a versei zömét Szép Ernő, itt alakult és működött a Petőfi Társaság, a Tízek Társasága és sok más irodalmi és politikai alakulat. Kitalálták a kávéital különböző változatait, a kapucsínót, a neszkávét, a koffeinmentes kávét, sőt a kávét, tejet és cukrot együtt tartalmazó kávékapszulát és „háromazegyben"-t is.
Cserépben is megterem!
A kávé népszerűségét bizonyítja az is, hogy a kávécserjét dísznövényként cserépben is fel lehet nevelni; mutatós lombozata, szép virágai és látványos, piros bogyói vannak. Aki elég ügyes és szorgalmas hozzá, az évente egy-két csésze, saját termésű kávét is elfogyaszthat. De egyszerűbb és olcsóbb a pörkölt, darált kávét a boltban megvásárolni, percek alatt megfőzni, felszolgálni és jóízűen felhörpinteni!
