A ház- és hobbikertben rendszerint nem sok szőlőtőke talál helyet; többnyire egy redélyt vagy lugast kívánnak felfuttatni szőlővel, illetve néhány sor szőlőt telepítenek a család ellátására.
A cél tehát szükségképen az, hogy ősszel egymást váltsák az érő szőlőfajták, megszakítás nélkül kerüljön az asztalra friss szőlő. Ennek megfelelően kell a fajtákat kiválasztani.
Fontos szempont az is, hogy könnyen kezelhető, nagy, laza fürtöt, zamatos bogyókat érlelő fajtákat ültessünk.
Érési időbe csoportosítva:
- korai fajta a Boglárka, a Pölöskei muskotyál, a Palatina, a Favorit (finom íz), az Irsai Olivér (szép lugas nevelhető belőle) és a legrövidebb tenyészidejű csemegeszőlő: a Csabagyöngye.
- Középkorai érésű a Chasselas (fehér és piros), a Pannónia kincse és a Pölöskei muskotály.
- Késői érésű az Afuz Ali, a Hamburgi muskotály és a Téli muskotály.
A bogyó színe alapján csoportosítva:
- zöldes és sárga bogyójú a Favorit, a Kozma Pálné muskotály, a Narancsízű, a Pannónia kincse, a Teréz és a Pölöskei muskotály.
- Piros színű a Piros Chasselas, a Cardinal, a Cegléd szépe, a Kósa.
- Kék színű a Hamburgi muskotály és a Nero.
Jellegzetesen muskotályos zamatú a Kozma Pálné muskotály, a Mathiasz Jánosné muskotály, a Palatina, a szőlőskertek királynője és a Téli muskotály.
Kéthasznú (étkezési és bor) szőlőt terem a Csabagyöngye, a Chasselas és az Irsai Olivér.
Bizonyos betegségekkel szemben toleráns, tehát viszonylag kevesebbet kell permetezni a Nérót, a Pölöskei muskotályt és a Terézt.
