Csodasövény: turkesztáni szilből sövény

Az egyes szilfajok más-más élettérhez alkalmazkodnak: a vénic és a mezei szil a lazán záródó ligeterdőkben él, a hegyi szil a hűvösebb hegyvidékeket kedveli, a turkesztáni szil pedig Közép-Ázsiában a vízpartok egyetlen fás növénye. Ez utóbbi a csodasövény!

A turkesztáni szil (Ulmus pumila) fává nő, de a sövénynek nemesített Ulmus pumila celer fajtája sövénynevelésre kiváló. Gentischer Gábor igen részletes és kiváló írása részletesen bemutatja a csodasövényt. Kertbarát kollégáim is dicsérik.

csodasoveny_1

 

Magam is láttam, hogy rendkívül gyorsan nő - mintha húznák!  Emiatt viszont nagyon gyakori nyírást igényel. Minél gyakrabban nyírják, annál sűrűbb szövevényt alkotnak ágai.  A levelei nem annyira aprók, mint a legtöbb sövény növény levelei, így sövényszobor készítésére, vagy „kockára nyírásra” nem alkalmas. A talajjal szemben egyáltalán nem igényes, így szinte minden kertészkedőnek sikerélményt nyújt az ültetése.

csodasoveny_3

 

Lombhullató növény, ezért télen nem takar úgy, mint az örökzöld és félörökzöld sövények. Viszont a lehullott lombja a talajon marad egy évig (ha csak össze nem gereblyézik) és megfogja a gyomokat. Erre egyébként csak az első évben van szükség, mert később már olyan sűrű, hogy az árnyékában alig marad meg más növény.

csodasoveny_2

Vásárlás: A csodasövény szöveges vagy képes hirdetése szinte minden alkalommal megjelenik valahol a honlapomon . Érdemes megnézni a kínálatot több helyen is, mert jelentős árkülönbségekről hallottam, az ára 20 és 100 forint között váltakozik tövenként. A csodasövénnyel foglalkozó honlapokon korrekt és bőséges leírásokat is találni a növények eltelepítéséről, gondozásáról, nyírásáról. Az árak mellett érdemes a növények méretét is megnézni, hiszen valahol 20 cm-es, máshol 60-70 cm-es tövekről van szó.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR