Bárhol elszaporodhat, ahol elegendő táplálékot talál és zavartalanul fészkelhet.
A házi egér a fészkét az épületekben és építményekben falba vájt lyukakban vagy régóta nem bolygatott anyagokban alakítja ki. A 80-100 mm hosszú, szürke, hasi oldalán fehér színű rágcsáló farka a testével azonos hosszúságú. Mindenevő, a télire elraktározott gyümölcsöt, a gyökérzöldségeket, a számára elérhető húsféléket, a papírt és textíliákat is megrágja. Mint a többi rágcsálónak, az egérnek is folyton táplálkoznia kell.
Jelenlétét nem csupán a károsított anyagok, hanem a helyiségben terjedő jellegzetes és átható egérszag is jelzi.
Az egerek ellen többféle módszerrel is fel lehet venni a küzdelmet. Sajnos, a mai macskák már nemigen tudnak egerészni, rájuk tehát nem számíthatunk. Sikeres lehet viszont az egérfogók alkalmazása. Ezeket az egérlyukhoz vagy táplálkozási helyükhöz közel kell felállítani. Csalétekként sajtot, kekszet, diót, szalonnát használhatunk.
Mérgezett csalétket csak szakember állandó ellenőrzése mellett célszerű kirakni.
Egyes egérfajok (mezei és güzüegér) tavasztól őszig a szabadban tanyáznak és csak a zord, őszi idő beálltakor húzódnak be az épületekbe, ahol ugyancsak jelentős károkat okozhatnak.
