Az egyik legtöbb mindenre használható, könnyen termeszthető, gyógyító, tápláló és tisztító hatású zöldségről, az uborkáról lesz szó.
Ezzel a kifejezéssel illették sok évtizeden át a most kezdődő heteket, amelyekről a Magyar Értelmező Szótár 1423.oldalán ez olvasható: eseménytelen időszak a köz- és az üzleti életben. És valóban, július elejétől – aki csak teheti – kiveszi az éves szabadságát, elutazik valahová, a gyerekek leteszik az iskolatáskát, mindenki igyekszik kipihenni az egész évi szorgalmas munkája fáradalmait. A színházak bezárnak, a televízió is nyárias műsort közvetít, de megtelnek a strandok, a kávéházak és cukrászdák teraszai és alaposan megemelkedik a sörfogyasztás.
De a napi étkezésünkben megjelenik egy zöldségféle, amelyet évszázadok óta termelnek a kertészek és a családi kertjüket művelő kertbarátok is: az uborka!
Az uborka a himalájai völgyekből származó, de kevés kivétellel minden országban termelt egyéves növény; botanikai nevén: Cucumis sativus L. és a kobakos növények (dinnye, tök, cukkíni stb.) családba tartozik. Számtalan változata ismert. Magyar nevét: uborka, vagy régebben ugorka a görög agurosz szótól örökölte, amely éretlent, zöldet jelent; és az uborka fogyasztási állapotában valóban élénk-, vagy sötétzöld színű, csak túléretten sárgul meg.
(Erről jut eszembe a régi, piaci történet: a háziasszony nézegeti az egyik standon a kék szilvákat és kérdezi az eladót: Miért olyan lila ez a szilva? Mire a gyors válasz: Mert még zöld!)
Mi van a bőre alatt?
A régebbi uborkafajták termésében mindig jelen volt egy keserűséget okozó vegyület (elaterimid), amely hűvös és száraz körülmények között fokozott mennyiségben képződött, ezért a széleskörű fogyasztása csak lassan terjedt el; a nemesítők fő célja, ennek a kiküszöbölése olyan jól sikerült, hogy a mai uborkafajták a teljes éréskor se keserűek.
Az uborka termésében nincs cukor és igen kevés a kalória (13 kcal/100 g), viszont igen sok a víz (95-98%), ezért akár fogyókúrás ételnek is mondhatjuk. Tartalmaz azonban jelentékeny mértékben C-vitamint, magnéziumot, káliumot, kalciumot és foszfort, E-vitamin tartalma pedig véd a „leégéstől". Rendszeres fogyasztása csökkenti a vérnyomást és a változó kor kellemetlenségeit; béltisztító, reumás fájdalmakat csökkentő és vizelethajtó hatása is van.
Az uborkalé ősrégi kozmetikum! Medici Katalin szép bőre – az egykorúak szerint – annak volt köszönhető, hogy az úrhölgy minden reggel megfürdött citromlével, mandulaolajjal és rózsavízzel gazdagított, sűrűn folyó uborkalében!
Az uborka héjában levő sok szilícium védi a kötőszöveteket, a bőrt és hajat, frissíti és feszessé teszi - főleg a zsíros – bőrt. Az arcra tett uborkaszeletek eltüntetik a nyári szeplőket és csökkentik a napégés kockázatát.
Mire figyeljünk, amikor fogyasztjuk?
Az uborkát sokféle módon fogyasztjuk. Van, aki nyersen szereti, de lehet belőle kovászos, vizes és ecetes uborkát vagy salátát készíteni. A jól kierjesztett, házi kovászos uborka magyar specialitás (receptje itt található), legjobb ízesítője pedig a fokhagyma. A nyers uborkát ne hámozzuk meg, mert a héjban van a legtöbb, értékes vegyület!
Gyorsabban nő, mint hinnénk!
A veteményes kertben, támaszték mellett, szabadföldi ágyásban, vagy magaságyban termelt uborka töveket minden nap meg kell szemlélni, mert a szép, sárga virágokból kibújó termésképletek igen gyorsan növekednek. A betakarított, nyers uborkát hűvös, szellős helyen tárolhatjuk néhány napig, de ne tegyük hűtőszekrénybe!
Nyár végére is maradjon!
És még két dolgot ne felejtsenek el: az uborka magját most, nyár közepén is el lehet vetni, mert gyorsan kikel és még termést is hoz az ősz kezdetéig! A másik: növényünkhöz kapcsolódik egy kifejezés: felmászott az uborkafára! Ezt az olyan személyre lehet mondani, aki érdemtelenül jutott magas posztra és ettől rátarti módon viselkedik. Ugye az uborkatermelők között nincs is ilyen egyén?
