Gyerekből kiskamasz korba cseperedve azt hittem, hogy a felnőttek Arankának csupán csak azt a sudár termetű, ringó járású és kacér, csillogó szemű leánykát nevezhetik, aki a falu alvégén lakott.
Dús haját két, hosszú, szalmasárga copfba fonva viselte, a nevét is talán a haja színéről kaphatta. Ő volt a legvidámabb a lányok között, amikor ünnepnapok alkalmával hárman-négyen, ünneplő ruhában, szalaggal a hajukban - halkan dalolva - karonfogva sétálgattak a felseprett, fellocsolt főutcán. A legények - ugyancsak puccosan kiöltözve - ott rajzottak a lányok körül, csipkedték, szeretettel csúfolták főleg azt, amelyiket kiszemelték maguknak. Az idősek pedig mindezt a kerítés előtti kispadon ülve szemlélték és latolgatták, hogy melyikből milyen pár lesz.
Én meg azt hittem, hogy a világon csak ez az egy Aranka létezik, és csak később tudtam meg, hogy az árokparton, a vasúti töltésen, a kertekben és a szántóföldeken is él aranka, de az nem egy szőkecopfos leány, hanem egy különleges, a többitől merőben eltérő tulajdonságokkal rendelkező gyomnövény, amely élénksárga foltokban nő. Ha nem törődnek vele, akkor gyorsan elszaporodik és megfojtja, elpusztítja a sok munkával felnevelt növényállományt.
Az aranka nem az ősi, közép-európai flóra tagja, csak a 18. század közepén került el a magja hozzánk Észak-Amerikából, de szakaszosan ugyan, de újabban ismét gyorsan terjed. A nyáron láttam olyan szántóföldi táblát, ahol több volt az arankás folt, mint a vetett növény. Indokoltan került tehát a legveszélyesebb, nehezen kiirtható 48 gyomnövény közé.
Minthogy erről sok vita folyt, talán nem fölösleges megemlítenem, hogy mit is neveznek gyomnövénynek? Nos, a legegyszerűbb megfogalmazás szerint minden olyan növényt, amely nem a gazda akaratából növekszik, és hasznot nem hoz! A dolog még sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, mert akadnak olyan növények, amelyek gyomnak minősülnek az egyik helyen, míg a másik helyen nem azok. A piros virágú, vidám pipacs például gyom a búzavetésben, de virág a virágos réten! A rozs között még a búza is ártalmas gyom. Az se „eleve elrendelés”, hogy melyik növény hol és mikor számít gyomnak! Gyakori eset, hogy a vadnövényt kultúrába veszik, és értékes dísznövényt nemesítenek belőle. Erre jó példa a szerelemvirág (Agapanthus umbellatus), amely Új-Zéland legelőin kellemetlen gyom, nálunk pedig értékes, megbecsült, cserepes dísznövény. A gyönyörű, ezüstös kalászokat érlelő pampafű (Cortaderia selloana) az ausztrál legelőkön irtandó gyom, a mi kertjeinkben azonban féltve őrzött kincs! De ennek a folyamatnak az ellenkezőjére is van példa: a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) kedvelt, kerti virág, amely hozzánk kerülve elvadult és manapság egyike a legszaporább gyomoknak.
Az arankának több faja (nagy, herefojtó, komlóképű, lenfojtó) él nálunk. Közös jellemvonásuk, hogy paraziták, a gazdanövény feldolgozott nedveit szívják ki és ezzel pusztítják el azt. Gyökerük igen csökevényes, voltaképpen csupán a gazdanövényre kapaszkodásukat szolgálja. Levelei jelentéktelenek, pikkelyszerűek, sárgák. Narancssárga száruk imbolygó mozgást végez, keresi a támasztékot, amelyre (mindig az óramutató járásával ellenkező irányban csavarodva) rátekeredik. A szár kereső mozgása annál intenzívebb, minél több a napfény és minél magasabb a hőmérséklet. Apró virágaik tömött fejecskében, ritkábban laza fűzérben állnak. Barna, vagy sárgásbarna magjaik gömbölyűek, néha lapítottak, érdes felületűek.
Elszaporodva az aranka 10-20 cm vastag, nemezszerű szövedéket képez, amely ún. boszorkánykereket alkot; ez egy kisebb-nagyobb, sárga folt, amelynek a közepén elhalt növények maradványai láthatóak. Ezek később átadják a helyüket különféle gyomnövényeknek.
Az arankának számos gazdanövénye van, egyáltalán nem válogatós! Legnagyobb kárt a lucerna és lóhere táblákon okozza, de károsítja a paprika, a paradicsom, a hagyma, a sárgarépa és a burgonya állományt is. Nem kíméli a virágokat, sőt a többi gyomnövényeket sem!
Az arankás foltokat a gazdák régebben égetéssel semlegesítették, szalmát vagy töreket terítettek rájuk és azt meggyújtották, később gázolajat égettek el rajtuk. A magok nem egyszerre csíráznak ki, hanem sokszor csak évek múltán, ezért nagyon fontos védekezés az aranka ellen a jó, forgató szántás. Manapság alkalmas gyomirtó vegyszerek (Reglone, Glifozát, Roundup Bioaktív, Medallon) állnak a termelők rendelkezésére.
