Januárban a kert téli álmát alussza, a színt, az életet, a friss illatot és hangulatot a cserepes virágok hozzák a lakásba.
Ezek között az egyik legkedveltebb a ciklámen. Közel száz éve őrzi a hegemóniáját a kis-ázsiai eredetű, de azóta sokféle nemesítői beavatkozáson átesett Cyclamen persicum, amely sok, szép és tartós virágával kiérdemelte a vezető helyet és feltehetően sokáig meg is fogja tartani azt. Mostanában a minicserépben nevelt, de 10-15 virágot nyitó növények a legkelendőbbek.
A virágos ciklámen a hűvös, világos, de nem napsütéses helyet kedveli, ezért sok háziasszony a két ablakszárny között tartja ajándékba kapott növényeit, amelyekben az utcán járók is örömüket lelhetik.
A ciklámen tartóssága nagymértékben függ a helyes öntözéstől. Lehetőleg lágy vízzel öntözzünk, ügyelve arra, hogy ne kerüljön víz a levelekre és a bimbók közé, mert ez rothadást okoz. A legjobb, ha a vizet a cserép alá helyezett alátétbe öntjük és egy óra múlva a fel nem szívott vizet kiöntjük.
A megsárgult leveleket és az elnyílt virágokat szakítsuk le a növényről.
Akinek "zöld ujja" van, az megpróbálkozhat a ciklámen ismételt virágoztatásával is. A levirágzott tőnek annyi pihenőidőt kell adni, amíg az összes levele leszárad. Ekkor elkezdjük öntözni, és amikor az első levélkék megjelennek, a gumót átültetjük friss virágföldbe, és úgy gondozzuk, mint a virágzó növényeket.
