Összeszedtem a legfontosabb februári kerti teendőket, amelyekkel megalapozhatjuk az eredményes tavaszi kertészkedést és bőséges nyári termést.
Ici-pici, kis hóvirág
Eloson a téli világ.
Nyakában még ott ül a hó,
De már nevet a kis bohó!
(Sárdi József: A hóvirág (részlet)
Februárban nem könnyű a kertész élete: a fagy, a köd, a hó, a jég nem kedvez a kerti munkák számára. Pedig most is sok tennivaló sűrűsödik az ásót és metszőollót szorongató, szenvedélyes kertész feje fölött, aki ilyenkor már türelmetlenül várja a tavaszt. (Nem hiába, mert az avarból itt-ott már kiemelkedik a hóvirág hófehér csengettyűje.) Ezek közül válogattam ki azokat, amelyeket fontosnak tartok, és amelyeket az enyhébb, szélcsendes, esetleg napsütéses, februári órákban is napirendre lehet tűzni.
Gyűjtsük noteszban az ötleteket!
Első lépésként tekintsünk vissza az elmúlt esztendőre, annak sikereire és kudarcaira, mert ezeket ajánlatos megjegyezni legfőképpen azért, hogy a következő években se feledkezzünk meg róluk. (Minden ősszel elhatározom, hogy tavasszal vetek majd a kerítés mellé napraforgó magot, hogy legyen saját termésű „szotyolám" az énekes madarak téli etetésére, de a múlt évben ezt is, sajnálatosan elfelejtettem!) A tapasztalat tehát: tessék kerti naplót vezetni!
Milyen a kert gazdával és gazda nélkül?
A kertek roppant sokfélék lehetnek. Vannak szakszerűen gondozott, ápolt kertek, de akadnak olyanok is, amelyeket csak ímmel-ámmal művelnek meg. Sajnálattal kell megállapítani, hogy sok parcella pedig gazdátlan, gondozatlan és csak a gyomokat, a betegségeket, meg a kártevőket terjeszti a környéken.
És most lássuk a legfontosabb, időszerű munkákat!
Indulhat a metszés
A díszfák és bokrok ritkító metszését máris el lehet kezdeni: a felkopaszodott, elöregedett ágakat vágják ki, mert így helyet kapnak a friss hajtások és szebb, bőven termő koronájú fáik és bokraik lesznek. Fagymentes napokon nincs akadálya annak, hogy megszabaduljanak a gyümölcsfák száraz ágaitól, az ágcsonkoktól, el lehet kezdeni az alma, a körte, és a szilvafák koronaritkító metszését is.
A sárga- és az őszibarack fákat azonban majd csak a virágbimbók kinyílása előtt szabad megmetszeni!
A szakszerű metszés elsajátítására érdemes pár órát szánni, ugyanis az évek alatt bőségesen megtérül a kertész tudása az értékesebb gyümölcstermés és az egészségesebb fák révén. Ezért hoztam létre a metszésről szóló tanfolyamot, amely videón mutatja be – és tanítja meg - 10 házikerti gyümölcsfa metszését.
Fatörzsek tisztogatása
Számos kertben elhanyagolják a fák törzsének és vázágainak a tisztogatását, ami kétségkívül időigényes és fáradságos feladat, de nagyon hasznos, mert a kéreg repedéseiben és a felváló kéregpikkelyek alatt a gombabetegségek spóráinak és a rovarkártevők tojásainak százezrei találnak téli menedéket; ha ezeket lekaparjuk, akkor jelentősen eredményesebbé tesszük a rügyfakadás előtt elvégzendő, télvégi, lemosó permetezést.
Hogyan adjunk extra esélyt a fagyérzékeny fáknak?
Kedvező tapasztalatokról számolnak be azok a gyümölcstermelők, akik ősszel mésztejjel meszelték be, vagy permetezték meg a fagyérzékeny sárga- és őszibarack, valamint mandulafák törzsét és vastagabb ágait: ezek tavasszal 7-10 nappal később kezdik meg a vegetációjukat és ezzel megmenekülnek a késői fagyok károsító hatásától. Ezt a védekezést még most is érdemes alkalmazni, mert itt is érvényes a régi bölcsesség: jobb későn, mint soha!
Nézzük át a raktárainkat!
Aki ősszel gyümölcsöt és zöldséget raktározott el, az most ne feledkezzék meg az alma, a körte és a birs átválogatásáról, mert a romlani kezdő gyümölcsök a mellettük levőket is megfertőzik! A csak foltokban megromlott gyümölcs egészséges részeit kompót, vagy saláta készítésére lehet felhasználni. A betárolt naspolya csak akkor puhul meg és válik élvezhetővé, amikor a fagy megcsípte!
Időnként át kell vizsgálni a pincében tárolt burgonyát és gyökérzöldséget, valamint a padláson, vékonyrétegben kiterített vöröshagymát, diót, mandulát, mogyorót is.
Gondoljuk át előre a konyhakert beosztását!
Érdemes átgondolni, hogy mit akar termelni a veteményes kertjében. Megszívlelendő az a szabály, hogy inkább többféle zöldségből kevesebbet, mint kevés fajból nagyobb területet hasznosítson! Ugyanarra a területre – két, egymást követő évben – lehetőleg ne kerüljön ugyanaz a zöldségféle, vagyis tartsák be a vetésforgó jól bevált tapasztalatait. Ügyeljenek arra is, hogy vannak növények, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a szomszédjaikra, míg mások nem viselik el a társaságukat. A növények társításával még azt is el lehet érni, hogy egymást segítsék, védjék, támogassák! Erre jó példa a kapor és a fokhagyma, amelynek erős illata elriasztja a levéltetveket a szomszédos növényekről is. Ezek a megfigyelések a szabadföldi veteményes ágyásokban csökkentik a vegyszeres növényvédelem költségei, a magaságyakban pedig szinte teljesen szükségtelenné teszik a permetezést!
Van mód a felfagyott növények megmentésére
Kísérje figyelemmel az ősszel kiültetett árvácska, százszorszép, nefelejcs palánták sorsát, mert ezek áttelelnek, de gyakran előfordul, hogy felfagynak, vagyis a hajszál gyökereik elszakadnak a talajtól és ezért nem jutnak vízhez és tápanyaghoz.
Ezen úgy tudnak segíteni, hogy fagymentes napon a felfagyott növényeket alaposan visszanyomkodják a földbe és lehullott lombbal, vagy tőzeggel, fakéreg takaróval védik meg a később még bekövetkező fagyoktól.
Télen is adjunk vizet a kertnek!
Télen is szükségük lehet egyes növényeknek (pl. ősszel ültetett fáknak, bokroknak) öntözésre. A tuja bokrok hajtásai igen gyakran a téli vízhiány következtében barnulnak, ritkulnak meg; ennek az a magyarázata, hogy az örökzöld bokrok télen is vennének fel vizet, de a fagyott talajból erre nincs lehetőségük.
Ne hagyjuk cserben a kerti madarakat!
A nálunk telelő énekes madarak már elfogyasztották a bokrok és fák, számukra értékes táplálékot nyújtó bogyótermését és most már nagyon rászorulnak az etetésre. Erre a célra kiválóan alkalmas a napraforgó mag, de számos egyéb növény (kender, lucerna, cirok stb.) magja is kapható a szakboltokban és a piacokon. Jusson az eszükbe, hogy a madarak télen nehezen jutnak hozzá az ivóvízhez, mert az itatók be vannak fagyva, ezért a bennük levő jeget időnként friss vízzel kell pótolni.
*
És a növények után ne feledkezzünk meg az emberről sem: a téli hónapokban kevesebb alkalmunk van az egészség fenntartása szempontjából oly fontos, rendszeres mozgásra. Ezért lehetőleg minden nap tegyünk egy kisebb sétát, a hét végén pedig egy nagyobb kirándulást; ha lehet, tartózkodjunk a napsütésen, tornázzunk, kerékpározzunk és várjuk türelmetlenül a tavaszt!
