Ha az év konyhakerti szezonjait szétosztanánk a zöldségek között, akkor a répának bizonyára a november-december jutna. Megéri ilyenkor fogyasztani!
Az amerikai prériken murok néven termő, eredetileg fehér gyökerű vadnövényből nemesítők állították elő a vastag, húsos gyökeret fejlesztő sárgarépát, amely a XVII. században került el Hollandiába és onnan Európa minden országába. Nálunk a szélsőséges (szikes, futóhomok) talajokon kívül az ország minden kertjében termelik: olyan mindennapi fogyasztású táplálék, mint a kenyér, a vöröshagyma vagy az alma. Az utóbbi években a kertészek 15-20 cm magas bakhát tetejére vetik (rendszerint ikersorban) a sárgarépa igen apró magját, és ezzel a módszerrel szebb, egyenes, termetes gyökereket tudnak termeszteni.
Legjobb volna, ha minden nap, valamilyen formában az asztalra kerülne, de sajnos a hagyományos, magyar szakácsok szinte csak leveszöldségnek használják és csak ritkán lehet találkozni olajban párolt, vékony csíkokra aprított sárgarépa körettel, vagy salátával. A gyerekek jó példát mutatnak, amikor a földből frissen kihúzott és valamennyire megtisztogatott sárgarépát rágcsálják, de arra csak erőteljes szülői noszogatással lehet a gyerekeket rávenni, hogy a sárgarépa főzeléket otthon, az óvodában, vagy az iskolai étkezőben elfogyasszák. Ha nyersen megszeretik, talán főzve is elfogadják.
A sárgarépa tele van hasznos tápanyaggal!
Pedig a sárgarépa gyökere igen sok egészségvédő hatással áll a rendelkezésünkre. Dr. Helga Weisbrodt kutatásaiból kiderül, hogy a sárgarépában (fajtától függően) 5-50 mg/100 g karotin van; ez az egyik legkorábban felfedezett vitamin, az A-vitamin provitaminja, amelyre különösen nagy szüksége van a monitor előtt ülőknek, valamint a szemüket okostelefonon legeltetőknek!
A kutató sorrendet is készített, amely szerint a legtöbb karotint (35 mg/100 g) a fodros kel levele tartalmazza; második helyen áll az érett, piros paprika (28 mg/100 g.), a harmadik a petrezselyem gyökere (25 mg/100 g) és a negyedik a spenót (15 mg/100 g). A zöld paprika csupán egy azaz 1 mg/100 g) karotint tudhat a magáénak.
Akár gyógyszer is lehetne a répa…
A sárgarépa ezen kívül kedvezően befolyásolja a fogyasztó egészségi állapotát, de különösen a bőr-, a haj- és a csontszövetek belső szerkezetét. A répagyökér élénk piros színe azt bizonyítja, hogy jelenős az antioxidáns tartalma is, amely védelmet nyújt az UV-napsugarak ellen, megelőzi a daganatos betegségeket és erősíti az immunrendszert az által, hogy az antocián-tartalom hatására a vérben felszaporodnak a védősejtek.
Emésztést segítő hatású
A sárgarépa pektintartalma fokozza az emésztés folyamatát, a 10 mg/100 g illóolaj tartalom pedig a tipikus répazamatával étvágygerjesztő. Gyerekek számára különösen fontos volna a több sárgarépa fogyasztása, mert a gyakran előforduló, enteritis (bélgyulladás) nevű betegséget megelőzi és gyógyítja is.
Az értékes anyagokat felhalmozó sárgarépa fajták nemesítése folyamatban van és amerikai tudósok –az ősi fajtákkal keresztezve – ízesebb, lédúsabb, édesebb típusokat állítottak elő. Nem véletlen, hogy ott légmentesített műanyag zacskóban apróra vágott nyers sárgarépa kockákat is árusítanak a hosszú utakon rágcsálni kedvelő autóvezetők számára, csokoládé helyett. A számos előnye mellett még a keze sem lesz ragacsos a sofőrnek.
