Néhány kerti praktikával segíthetjük a növények egy részének gyorsabb felépülését.
Ritkán fordul nálunk elő, hogy az időjárás szeszélye olyan károkat okozzon a kertészeknek, mint egy áprilisi fagy, amikor a mandula és a cseresznyefák virágai fehér lepedővel fedték be a környezetük földjét, a meggyfák is virágruhában pompáztak, a tulipánok is kinyíltak és a magaságyban és kikeltek a kora tavaszi zöldségek magjai. Sajnos szinte az egész ország területén nagy károkat okozhat a joggal kiszámíthatatlannak mondott április.
Erre fel lehetett volna készülni?
Sokan kerestek meg az utóbbi napokban és elmondták a panaszaikat, amelyekre válaszul én is csak a mi kiskertünkben tapasztaltakkal tudtam beszámolni. Néhányan azt is elmondták, hogy megkísérelték védeni a növényeiket füstöléssel és fűtéssel, de eredménytelenül, mert a viharos, hideg széllel 50-60 mm esővel, hóesővel és jelentős hóréteggel reánk zúduló -3-4 C-fokos fagy ellen nem lehet védekezni! Legfeljebb azzal, hogy a korábbi, meleg napokra emlékezve, szabadba állított cserepes növényeinket fagymentes helyre menekítettük. A déli tájakról származó rozmaring bokrok, a gránátalma fácskák menthetetlenül kifagytak és csak a fügebokrokat tudjuk a tőből előtörő új hajtásaiból újra felnevelni.
Kiheverik a növények a megfagyást?
A bántalmak és a sérülések gyógyulásának folyamata minden élőlénynél – az embernél, az állatoknál és a növényeknél is – hasonlóképpen zajlik le. A kertész az oltókésével elvágja az ujját, akkor az egy pillanat alatt megtörténik, de a sebet fertőtleníteni, bekötözni kell és az csak két-három hét múltán gyógyul be teljesen. Hasonló a helyzet a megfagyott - de nem elfagyott, vagy kifagyott – növényeknél is: a fagy hatására a növények hajtásaiban és leveleiben levő víz percek alatt megfagy, a jég kienged és kedvező esetben a melegebb idő hatására a növény feléled és folytatja az élettevékenységeit, új hajtásokat és leveleket fejleszt.
A konyhakert ápolása a fagy után
A veteményes kertben a kikelt zöldborsó, sárgarépa, spenót, sóska magoncok talaját kapálással lazítsuk fel, mert azzal a gyökerek által behálózott, felső talajréteg felmelegedését segítjük elő. A regenerálódó palántáknak sok vízre van szükségük, ezért fokozottan öntözzük őket, lehetőleg langyos esővízzel és minthogy gyorsan kell táplálékhoz jutniuk, szórjunk ki elegendő műtrágyát is.
A gyümölcsök virágzásban a legérzékenyebbek
A gyümölcsfák közül azok károsodtak a legsúlyosabban, amelyek a fagyos napokon virágoztak, vagy a szirmaikat hullatták. Az elnyílt virágokat hosszában felmetszve látható a magház, amely sötétbarnára színeződve azt mutatja, hogy elfagyott és nem lesz belőle termés.
Noha a szőlőhajtások is károsodtak, mégis abban reménykedhetünk, hogy a mellékrügyek kihajtanak és az azokból fejlődő hajtásokon fürtök is fognak keletkezni.
Viszonylag a legkevesebb kárt a díszfák, a virágos bokrok és az évelő növények szenvedték, de ezek is fokozott gondozásra szorulnak.
A kártevőkkel legalább kevesebb gondunk lesz?
Sok tapasztalt kertész is abban reménykedett, hogy a kórokozó növényi szervezetek és az állati kártevők is megszenvedték a téli és az áprilisi, késői fagyokat. Ez a feltételezés azonban egyelőre nem vált be és növényvédelmi szempontból nehéz nyárra számíthatunk! Nem csupán azért, mert sok új, eddig ismeretlen kórokozó jutott be az országba, hanem azért is, mert a jól ismert és rendszeresen veszélyesnek mutatkozók is nagy erővel támadják meg a termelt növényeket. A levéltetvek például máris szokatlanul nagy létszámban szívogatják a lédús, vékony szövetű leveleket, számítani kell a cserebogarak nagy rajzására (IV. év) és fel kell készülni a nálunk eddig még ismeretlen (de természetes ellenségeik nélkül hozzánk behurcolt), úgynevezett invazív kórokozók elleni védekezésre.
A gyomnövények – a várakozásoknak megfelelően - alig károsodtak, és fel kell készülnünk arra, hogy az ősi gyomlálással és a fáradságos kapálással gyérítsük őket. Ez a legtöbb, amit az idei jó termés érdekében megtehetünk!
