Elterjedt vélekedés, hogy a növényvédő szerek a méhekre mérgezőek, ezért virágzáskor nem szabad permetezni. Ez a megállapítás ilyen formában nem állja meg a helyét.
Természetesen, mint minden kémiai anyag, így a növényvédő szerek is hatással vannak a növényekre is, és az azokon élő rovarvilágra is, de nem feltétlenül károsítják azokat.
Mielőtt a növényvédő szerek forgalmazását a hatóság engedélyezi, számos kötelező, több évben megismételt vizsgálat sorozat elvégzését írja elő, és azok eredményei alapján adják ki az adott növényvédő szer engedélyezési okiratát, melyben kitérnek többek között a szer méhekre gyakorolt hatására is.
Méhekre kifejtett tulajdonságai – szerek toxicitása és kockázati hatása - alapján a növényvédő szereket 3 kategóriába sorolják:
1. Méhekre nem veszélyes (nem jelölés köteles) szerek:
A méhekre nem veszélyes szerek a növény bármely fejlődési stádiumában felhasználhatók és az ajánlott koncentrációban történő alkalmazásukkor a méheket nem károsítják. Ebbe a kategóriába tartoznak a szabadforgalmú gombaölő szerek, tehát ezek virágzáskor, virágzó gyümölcsfáknál is alkalmazhatók, amennyiben éppen akkor szükséges a kórokozók elleni védekezés: például a meggy és kajszi virágfertőző moníliája ellen. Ebbe a kategóriába tartoznak még a következő szabadforgalmú rovarölő szerek: Mospilan, Pirimor, Sanmite, Runner, Nissorun, Teppeki, Dimilin, Dipel. A felsorolt rovarölő szerek a növények bármilyen fejlettségi állapotában tehát korlátozás nélkül felhasználhatók, anélkül hogy a méheket károsítanák
2. Méhekre mérsékelten veszélyes (mérsékelten kockázatos) szerek:
Méhekre mérsékelten veszélyes szerek a frissen permetezett növények felszínén a rárepülő méhekre toxikusak, ezért csak a méhek napi aktív repülésének befejeződése után használhatók. Ez azt jelenti, hogy naplementétől és csak este 23 óráig végezhető a permetezés. Legkésőbb 23 órakor azt be kell fejezni! A permetezéstől a reggeli méhrepülés megkezdéséig eltelt idő alatt a permetlé beszárad, a szerek méhekre gyakorolt toxicitása megszűnik. Ezt a permetezési technikát a mezőgazdasági gyakorlatban méhkímélő technológiának nevezik. A szabadforgalmú rovarölő szerek közül a Karate, Decis, Insegar és Match virágzó növényeknél csak napnyugta és este 23 óra között használható a méhek védelmében.
3. Méhekre kifejezetten veszélyes (kifejezetten kockázatos) szerek:
Méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szereket virágzó növény állományban felhasználni tilos!!! A virágok jelenlétét, a virágzást nem csak a termesztett növénynél, hanem a kezelt növények között vagy közelében élő egyéb növényeknél is figyelembe kell venni. Például a virágzó gyomokat is. Tehát a méhekre kifejezetten veszélyes kategóriába tartozó Sherpa, Apacs, Chess, Actara, Trebon rovarölő szerek felhasználása virágzó növényeknél TILOS! A Chess rovarölő szer 2012. évtől II. forgalmi kategóriába került, nem szabad forgalmú ettől az évtől, és bár levéltetvek ellen kiváló ölő hatással rendelkezik, a méhekre gyakorolt mérgező hatása miatt virágzó növényeknél tilos használata.
Ajánlott a növényvédő szerek méh-veszélyességi tulajdonságait figyelembe venni alkalmazásuk előtt, mert hiányos ismeretünk miatt - akaratunk ellenére - méhpusztulást okozhatunk. Ez pedig beporzó tevékenységük csökkenését, gyümölcsfáink alacsonyabb terméshozamát idézi elő.
Dr. Némethy Zsuzsanna
www.novenydoktor.hu
|
Szabadforgalmú - III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek méhekre gyakorolt tulajdonságai |
||
|
Méh-veszélyességi kategória neve |
Növényvédő szer neve |
Alkalmazhatóság feltétele |
|
Méhekre nem veszélyes |
valamennyi gombaölő szer, Mospilan, Pirimor, Sanmite, Runner, Nissorun, Teppeki, Dimilin, Dipel |
Növény minden fejlődési állapotában korlátozás nélkül, virágzáskor is |
|
Méhekre mérsékelten veszélyes |
Karate, Decis, Insegar és Match |
Virágzó növénynél napnyugta és 23 óra között, nem virágzó növényeknél korlátozás nélkül |
|
Méhekre kifejezetten veszélyes |
Sherpa, Apacs, Chess, Actara, Trebon |
Virágzó növényeknél alkalmazni TILOS! Nem virágzó növényeknél felhasználható |
