Néha olyan almát lehet találni, amely nagyon furcsán színeződött, a színek éles határvonallal határolódnak el egymástól, mintha két különböző színű késsel elvágott almadarabot illesztettek volna egymáshoz.
Nem téveszthető össze a csíkosan színeződő almával, mert annál nincs nagyon éles határvonal a két szín között.
Metaxéniás alma
Ezt a jelenséget metaxéniának nevezik. Úgy jön létre, hogy a megtermékenyítő pollent adó fajta más színű, és ez a tulajdonsága megjelenik a gyümölcs héjának színeződésében. Viszonylag ritkán látható, de azért nem szenzáció.
Gyakrabban látható a gyümölcs alakjának változása, elsősorban a csészemélyedésnél kialakuló bordázottság sima felületű fajtánál, ha bordázott gyümölcsű fajta porozta meg.
Általában csak a magvak hordozzák külső jel nélkül a vegyes tulajdonságokat, és csak a magvakból kikelt növények gyümölcsein látható a kétféle tulajdonság valamilyen kombinációja, de nem élesen elkülönülve. Amikor a magvak színe megváltozik a megporzó fajta szerint, akkor xénia a jelenség neve. Ez viszonylag gyakori jelenség, főként a díszkukoricánál látható.
Xéniás díszkukorica
Az a különbség a két jelenség között, hogy a xéniánál csak a magvak mutatják a változást, a metaxéniánál pedig a gyümölcshús mutatja a változást. A változás nem csak színben jelentkezhet, csak az a gyakori és könnyen észrevehető. Lehet a változás alaki, méretbeni, beltartalmi is.
A xénia görög szó, eredetileg a vendégnek szánt ajándékhoz mellékelt versike elnevezése. A meta- előtag szóösszetételekben a másik tag valamilyen módosulatát jelenti. Például az amorf szó jelentése; alaktalan, a metamorf jelentése; átalakult.
