Többnyire csak néhány növényt használnak nyírott sövénynek, mint például a fagyal, a tamariska, a puszpáng. Pedig nagyon sok növény alkalmas, mint például a lucfenyő, a tiszafa, a mezei juhar, a gyertyán, az aranyvessző.
Szépen nyírott aranyvessző bokor
Szépen nyírott aranyvessző bokor virágzáskor
(Bár az aranyvessző az egyéves vesszőkön hozza virágait, a gondosan karbantartott, gyakran nyírt bokra is pompásan virágzik.)
Körülbelül 50 féle nyírott sövénynek alkalmas növényt sorol fel Galántai Miklós – Tóth Imre; Hová mit ültessünk című könyve, de a neten is több listát lehet találni.
Most terjed a gyorsnövésű, igénytelen turkesztáni szil, csodasövény elnevezéssel, és a rézvörös fanyarka, ehető sövény, avagy mézalmácska elnevezéssel. Ugyanis a fanyarka fajok között ez a rézvörös fanyarka sokkal jobb ízű termést ad, mint fanyarkás fajtestvérei.
Miért nyírjuk a sövényt?
Főképpen azért, hogy kevés helyet foglaljon el kicsinyke kertünkből, de azért jól takarjon. A nyírással annyira korlátozhatjuk a magasságot és a szélességet, hogy csak feleakkora-tizedakkora lesz a növény, mint természetes növekedése szerint lenne. A 25 m magasra növő lucfenyőből akár 1,5 m magas nyírott sövény is nevelhető.
Lucfenyő sövény
Milyen alakú legyen a sövény?
A fő dolog az, hogy jól illeszkedjen a sövény alakja a környezetéhez, a kert stílusához. A különleges kialakítású mértani formák, állatfigurák, labirintusok, arabeszkek a cél által meghatározottak, most csak a térelhatároló sövényekről beszélünk.
Kétféle stílusú térhatároló sövény terjedt el. Sajnos legtöbbször a szabályos hasáb alakúakat látni, amelyek alul-felül egyforma vastagságúak, és sarkosan találkozik az oldalsó része a tetejével.
Pedig sokkal barátságosabb kinézetű, és a növény igényeinek megfelelőbb a felül keskenyebb, alul szélesebb, az éleket lekerekített alak.
Rosszul nevel fagyal sövény
Jól nevelt fagyal sövény
A felső részt azért érdemes keskenyebbre vágni, hogy az alsó részek elegendő energiát és napfényt kapjanak, így nem fog felkopaszodni az alsó rész. A növényeknek természetes hajlandósága, hogy a felső hajtásait nagyobbra nevelje, mint az alsókat, ezért kell egy kicsit visszafogni a felső részt a nyírással.
Kicsit bonyolultabb a nyírás, de szép látvány, ha a sövény követi a kerítés és a kapu vonalát.
Mezei juhar sövény a kapu vonalára nyírva
Milyen gyakran kell nyírni?
Amíg a sövény el nem éri a tervezett magasságot, évente 2-3-szor ajánlatos a friss növekményt a felére visszavágni. Ha már elérte a kívánt méreteket, akkor már gyakrabban kell nyírni, legalább a megszabott magasságban. Néha mégiscsak megesik, hogy felmagasodik, elszélesedik a sövény, mert kissé „kíméletesen” nyírták. Ilyenkor a tervezett szintek alatt 2-3 cm-rel kell lenyírni, úgy lesz tartható a tervezett méret. Ilyenkorra már a belső rész felkopaszodik.
A kívánt méretben tartott sövény belső része kopasz lesz.
Azért túlnőtt sövényt vissza lehet vágni a kívánt méretre, de egy évig elég csúnya lesz.
Egyféle növényből legyen a sövény?
Ízlés kérdése, általában jobban fest az egyféle növényből kialakított nyírt sövény. Átmeneti megoldás, amikor valamilyen természetes tárgy (egy nagyobb növény, vagy valamilyen kerti építmény) szakaszolásával növényt vált a sövény másféle növényre.
Ha valahol erős árnyék vetődik a sorra, akkor vagy árnyéktűrő növény kell választani az egész szakasz beültetésére, vagy érdemes egy elválasztó, feltűnő külsejű növényt ültetni az árnyéktűrő és a fényigényes szakasz közé.
