Télelő, karácsony hava (régente: Bak hava).
„Trágyázni a cserepnövényeket, kivált ha a kellő jó földnemek nem hiányoznak, nemcsak szükségtelen, hanem csekély vigyázatlanság mellett is már, károssá válik. Különösen ajánlatos azonban a maláta, melly vagy a földre hintetik, vagy pedig főzetével öntöztetik a növény: citrom, rózsa, oleander, camellia, babir st. kitünőleg díszlenek tőle."
Tóthfalusi Miklós: A magyar gazda mint kertész (1847)
Kedves Húgom!
Érdeklődéssel olvastam legutóbbi leveledben, hogy milyen gondosan készültél fel a télre: vásároltál burgonyát, vöröshagymát, fokhagymát és a szűkre méretezett kamrád is megtelt saját gyártmányú befőttekkel és savanyúságokkal.
Azt is írod, hogy beszerezted az egy évre szükséges pirospaprikát
Nos, ezzel kapcsolatban szeretnélek tájékoztatni, hogy bizony a paprika nem is olyan régen szerepel a magyar étrendben, hiszen csak Amerika felfedezése után mintegy másfél évszázaddal kezdték el termeszteni. Az első hír a fűszerpaprikáról (akkortájt még veres törökborsnak nevezték) 1570-ből származik; Zrínyi Miklós nevelőanyja, Széchy Margit nevéhez fűződik a használatbavétele. Az idő tájt a paprika még roppant csípős volt, és csak jóval később sikerült kinemesíteni a most is termesztett, csipősségmentes fajtákat, amelyek íz, zamat, szín és fűszerező hatás tekintetében kiemelkedő minőségűek a más országokban termelt fűszerpaprikák közül. Nem csoda tehát, hogy a termesztése jelentős méreteket öltött, és a magyar konyha valóban legjellegzetesebb fűszerévé vált – a sokkal régebben használt vöröshagyma, fokhagyma, torma, kapor, mustár stb. mellett.
A fűszerpaprikát az ország melegebb talajain bárhol meg lehet termelni, és a felaggatva megszárított füzérekből származó paprikát akár házilag is őrölhetjük. Egyáltalán nem mindegy, hogy csípős vagy édes fajtát termelünk, kiszedjük a csumáját és az ereit, beleőröljük a magokat vagy sem. Szóval, ennek is vannak fortélyai, amelyeket a termelés megkezdése előtt érdemes, sőt szükséges megismerni!
Még mindig akad tennivaló a gyümölcsöskertben
A legsürgősebb a levelek összegereblyézése, mert rajtuk (bennük) sokféle kártevő és gombabetegség telel át. Az összegyűjtött leveleket ajánlatos komposztálni vagy elszállítani a kertből olyan helyre, ahol nem közvetítik a fertőzést.
Még a fagyos napok is alkalmasak arra, hogy a gyümölcsfákat megtisztítsátok a moníliás gyümölcsmúmiáktól, amelyekből tavasszal a fertőző spórák milliói kapnak szárnyra és jutnak el a gyümölcsfák virágaiba. Le kell szedni a hernyófészkeket, a tojáscsomókat, a vértetves vesszőket és a lisztharmatos hajtásokat is. Az idősebb fák törzsének tisztogatása elengedhetetlen, mert a felváló kéregripacsok alatt rengeteg kártevő talál télire menedéket.
Azt kérdezted, hogy most megmetszhetitek-e a gyümölcsfákat. A fiatal fák alakító metszésével, az idősebb fák koronaritkításával várjatok tavaszig, most ne zavarjátok meg a metszéssel téli nyugalmukat.
Ha viszont lesz még egy fagymentes, szélcsendes hétvége, akkor jó volna elvégezni az őszi lemosó permetezést. Erre a célra a 2%-os bordói lét ajánlom a legszívesebben, mert ennek van a legszélesebb körű gombaölő hatása. Ha pajzstetűt észleltek, a gombaölő permetezést kövesse egy rovarölő kezelés is. Mindkét permetezőszer ártalmatlan az emberi szervezetre és a környezetre is.
A permetezést ne korlátozd kizárólag a gyümölcsfákra, hanem permetezzétek meg a ribiszke-, a köszméte- és málnabokrokat, a rózsabokrokat, a díszfákat és a díszbokrokat is – kivéve az örökzöldeket. Ajánlatos megpermetezni a szőlőtőkéket, a szőlő fából készült támberendezését, a fakaput, a fakerítést, a deszkából épült szerszámoskamrát és az illemhelyeket is.
Kedvező idő járt ősszel azokra, akik gyümölcs- és díszfákat, örökzöldeket, gyümölcstermő cserjéket, szőlőoltványt kívántak telepíteni, mert a fagy eddig nem akadályozta a munkájukat. Az őszi hónapokban a földbe került csemeték tövét ajánlatos most földdel felkupacolni, mert – bármennyire furcsán hangzik – a fás növények legfagyérzékenyebb szerve a gyökérzet, elsősorban ezt kell védeni a zimankótól. Ahol a mezei nyulak, az őzek vagy a vaddisznók látogatásával lehet számolni, ott feltétlenül be kell kötözni a gyümölcsfák törzsét. Erre a célra nagyon alkalmas a nád, a napraforgószár, a csicsókaszár, de lehet kapni műanyagból készített törzsvédőket is. A vízálló papírral történő bekötözés is hasznos, de műanyagfóliával nem szabad körbevenni a törzset, mert az alatt a kéregszövet elpusztul, kipállik.
Kérdezed, kedves Húgom, hogy mivel tehetnéd élénkebbé a kiürült ablak- és erkélyládáidat
Mindenekelőtt célszerű bennük hagyni a földet. Ebbe beleszúrhatsz lecsüngő borostyánindákat, amelyek nemcsak nagyon dekoratívak, de szerencsés esetben meg is gyökeresednek. A ládákba tehetsz fenyőgallyakat, bogyókkal teli ágakat, tiszafa vagy tuja hajtásait. De nem sorolom, mert végtelen a választék. Ezek élénk színeikkel vidámítják az épületet, különösen szépek a havas és zúzmarás téli napokon.
Várom kérdéseiddel megtűzdelt leveledet, kedves Húgom, és ölelem szeretteidet.
Kelt Füreden, december első napján.
