Gazdák és kertészek Nagyhegyesen

Nagyhegyes nem tartozik a jelentős történelmi múlttal rendelkező települések közé; mindössze 50 évvel ezelőtt lett önálló közigazgatási egységgé a környező tanyavilágból.

Földrajzi helyzete, termékeny földje és főként lakosságának szorgalma kiemeli az átlagból és a vidékfejlesztés területén példamutatóvá teszi.

A 2700 lakost számláló Hajdú-Bihar megyei község lakossága növekszik; évente 8-10 család költözik a közeli Debrecenből a jól megközelíthető Nagyhegyesre. Alig 20 km-re van a községtől a Hortobágy, amely jó lehetőségeket kínál az idegenforgalom fejlesztéséhez. A főleg agrártevékenységet folytató lakosság egyik legjelentősebb bevételi forrása a cukorrépa termelése volt, amely azonban a kabai cukorgyár bezárásával minimálisra csökkent, a helyette belépő burgonyatermelés fejlesztését pedig a szervezetlen értékesítés akadályozza.

Nagyhegyes
Forrás: www.nagyhegyes.hu

Nagyhegyes lakossága kiemelkedően nagy gondot fordít a község szépségére, tisztaságára, virágosítására. 1997-ben avatták fel az első, ökumenikus templomukat, van színvonalas általános iskolájuk, művelődési házuk, 1300 kötetes könyvtáruk. A nemrégen feltárt 80°C fokos termálvíz új fejlesztésekre inspirálja a község vezetőit. A polgárok egészségéről két orvos és egy patika gondoskodik, a focicsapatuk pedig a megye első osztályában rúgja a gólokat.

Minthogy sokan kertészkednek, meghívták Bálint gazdát egy előadás tartására, amelyet azután kérdések zápora követett. A legtöbben zöldségféléket termelnek, ismerik a legkorszerűbb fajtákat, a régi, elfelejtett és a nem régen hozzánk kerülteket, de ahol a jellemzően magas talajvízállás lehetővé teszi, gyümölcsöt és szőlőt, fűszer- és gyógynövényeket is termesztenek. A virágokra szinte minden háznál nagy gondot fordítanak.

A szokásos, legtöbb gondot okozó növényvédelmi kérdések után Schilling Endréné egy vetőmagos tasakkal lépett hozzám és azt kérdezte, hogy ismerem-e azt a növényt, amelynek a magjai a tasakban vannak? Rövid vizsgálat után rájöttem, hogy a tasak Thaiföldről származik és minden tudnivaló is thai nyelven volt rajta, kivéve egy apró betűs tájékoztatást: yam bean. Persze, hogy nem ismertem ezt a trópusi növényt. Hazaérve azonban az internet és Mas Yamaguchi: World Vegetables című könyvének segítségével sikerült elegendő információt gyűjteni, amelyeket azonnal, levélben közöltem a kérdező hölggyel.

Íme, a globalizáció a gyakorlatban!

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR