Az örökzöldek ültetésénél különösen sokat számít az időzítés. Ha még a tél előtt szeretnénk tuját, fenyőt, borókát, babérmeggyet vagy más örökzöld cserjét telepíteni, nem érdemes túl sokáig várni: a növénynek időre van szüksége ahhoz, hogy a gyökerei még a hidegek előtt kapcsolatba kerüljenek a környező talajjal.
A szabad gyökerű örökzöld (tű- és lomblevelű) fák és bokrok optimális ültetési ideje szeptemberben van.
A jól előkészített, megjavított talajú gödörbe néhány centivel magasabban kell a csemetéket ültetni, mint ahogy a faiskolában álltak, mert a föld tömörödésével kerülnek majd a talaj szintjébe.
Az ültetést kövesse alapos beöntözés, majd többször megismételt öntözés.
Az átültetett örökzöld fák és bokrok gyakran szenvednek kárt az erős, őszi napsütéstől, ezért ajánlatos őket dél felől nádfonat árnyékolóval védeni.
Miért jó időszak az ősz az örökzöldek ültetésére?
Az ősz egyik nagy előnye, hogy a talaj még meleg, miközben a levegő már hűvösebb és általában kevésbé szárító hatású, mint nyáron. Ilyenkor a növény kevesebb vizet párologtat, a gyökérzet viszont még képes fejlődni.
Ha az ültetés után marad elegendő enyhe idő, az örökzöldnek van lehetősége arra, hogy a tél beállta előtt stabilabban megkapaszkodjon. Tavasszal így jobb helyzetből indul, mintha közvetlenül a hideg előtt kerülne a földbe.
Nem minden örökzöldet ugyanúgy vásárolunk
A régebbi kertészeti leírások gyakran említenek szabad gyökerű örökzöldeket, ma azonban sok örökzöld fát és cserjét konténerben vagy földlabdával kínálnak a faiskolák.
A konténeres növények ültetési időszaka jóval hosszabb: fagymentes időben szinte egész szezonban telepíthetők, bár a forró nyári hetek kevésbé kedvezőek. Az ősz ezeknél is jó választás, mert kisebb a hőség és a kiszáradás veszélye.
A földlabdás örökzöldek esetében szintén az őszi és a kora tavaszi időszak a legkedvezőbb, amikor nincs nagy meleg, de a talaj még vagy már művelhető.
Mekkora ültetőgödörre van szükség?
Az ültetőgödör legyen szélesebb a gyökérzetnél vagy a földlabdánál, hogy a gyökerek könnyebben terjeszkedhessenek a környező talajban. A gödör alját érdemes fellazítani, különösen kötött, tömörödött talajon.
A kitermelt föld minőségén is lehet javítani érett komposzttal vagy jó szerkezetű kerti földdel, de túl sok műtrágyát vagy friss szerves trágyát közvetlenül a gyökerekhez nem érdemes tenni. A frissen ültetett növény számára kezdetben sokkal fontosabb a megfelelő vízellátás és a jó talajkapcsolat.
Milyen mélyre kerüljön az örökzöld?
Ültetéskor fontos, hogy a növény ne kerüljön túl mélyre. A törzs és a gyökerek találkozási pontját nem célszerű vastag földréteggel betemetni.
A talaj ültetés után ülepedhet valamennyit, ezért ezt már a gödör kialakításakor figyelembe kell venni. Földlabdás és konténeres növényeknél jó támpont, ha a földlabda vagy gyökérzet felszíne nagyjából a környező talaj szintjéhez igazodik.
A túl mély ültetés hosszabb távon gyökérproblémákhoz, rosszabb levegőzéshez és a növény gyengüléséhez vezethet.
Ültetés után a víz a legfontosabb
Az ültetés befejezése után az örökzöldet alaposan be kell öntözni. Ennek nemcsak az a célja, hogy vizet kapjon a növény, hanem az is, hogy a talaj a gyökerekhez simuljon, és minél kevesebb levegős üreg maradjon körülöttük.
Egyetlen nagy beöntözés azonban nem feltétlenül elegendő. Az ültetést követő hetekben rendszeresen ellenőrizzük a talaj nedvességét, különösen akkor, ha száraz, napos vagy szeles az ősz.
Az örökzöldek télen is párologtatnak valamennyit, ezért a tartós fagyok előtt különösen fontos, hogy ne kiszáradt talajjal induljanak neki a hideg időszaknak.
Miért barnulhat meg az ősszel ültetett örökzöld?
A frissen átültetett örökzöld gyökérzete még nem képes ugyanolyan hatékonyan vizet felvenni, mint egy régebb óta a helyén álló növényé. Közben a levelek vagy tűlevelek továbbra is párologtatnak.
Erős napsütésben és szélben ezért könnyen kialakulhat vízhiány, amely levél- vagy tűbarnulás formájában jelentkezik. Ez különösen akkor veszélyes, amikor a talaj már hideg vagy fagyott, és a gyökerekből alig jut utánpótlás.
Mikor érdemes árnyékolni?
A frissen telepített örökzöldeket főleg napos, szeles fekvésben érdemes védeni. Erre alkalmas lehet nádfonat vagy más, levegőt áteresztő árnyékoló, amely mérsékli az erős napsütést és a kiszárító szelet.
Nem az a cél, hogy a növényt teljesen sötétbe csomagoljuk, hanem hogy csökkentsük a párologtatást és a téli-őszi nap perzselő hatását. Az árnyékoló különösen a déli és délnyugati oldal felől lehet hasznos.
Mire figyeljünk még az első tél előtt?
A frissen ültetett örökzöld tövét néhány centiméter vastag mulcsréteggel is védhetjük. A fakéreg, lombkomposzt vagy más megfelelő szerves mulcs segít kiegyenlíteni a talaj hőmérsékletét és lassítja a kiszáradást.
A mulcsot azonban ne halmozzuk közvetlenül a törzs vagy a hajtások tövéhez, mert a tartós nedvesség kedvezhet a rothadásnak.
A nagyobb örökzöld fáknál és magasabb cserjéknél az első időszakban a szél elleni rögzítésre is szükség lehet, hogy a gyökérlabda ne mozogjon minden erősebb széllökésnél.
Meddig lehet ősszel örökzöldet ültetni?
Nem önmagában a naptári dátum dönt. A lényeg az, hogy a talaj még ne legyen átfagyva, és lehetőleg maradjon valamennyi idő a gyökérzet alkalmazkodására a komolyabb fagyok előtt.
Szeptember ezért általában kedvező időszak, de enyhe őszön a telepítés később is folytatható. Minél később ültetünk, annál fontosabb a gondos beöntözés, a talaj takarása és szükség esetén a növény árnyékolása.
Jól megválasztott időponttal és megfelelő utógondozással az ősszel ültetett örökzöldek tavasszal már megerősödve kezdhetik az új szezont.
