Gyakran előfordul, hogy az egészségesen fejlődő szelídgesztenyefa tüskés termésében a mag satnya, fejletlen marad.
Ennek az az oka, hogy a gesztenyefa egylaki növény, vagyis hím- és nővirágai ugyanazon a növényen vannak, a virágai pedig egyivarúak, vagyis külön állnak a hímvirágokat egyesítő barkák és a kevésbé látványos nővirágok. Egyazon hím- és nővirágai azonban gyakran különböző időben nyílnak, ezért a megtermékenyülés elmarad, a szelídgesztenye idegen megporzásra szorul. Ha a környéken csak egy gesztenyefa áll, akkor az nagy valószínűséggel meddő marad, a magja nem fejlődik ki, fogyasztásra alkalmatlan.
Az önmeddőségen a legtermészetesebb módon lehet segíteni: a meglevő fa közelébe (max. 30-40 m távolságra) kell ültetni egy másik gesztenyefát, amelynek virágpora megtermékenyíti a már meglevő fa nővirágait.
Sok esetben eredményes az az eljárás, amikor a gazda egy virágzó ágat levág egy távoli gesztenyefáról és azt a saját, nem termő gesztenyefája ágára felakasztja. Mivel a szélporozta barkákban igen gazdagon érik a virágpor, a megtermékenyítési kísérlet sikeres lehet.
Mi az oka annak, ha az egészséges szelídgesztenyefa nem terem?
A magról kelt szelídgesztenyéből fejlődött fa (a dióhoz hasonlóan) csak a 13-14. évében kezd el teremni. Ezért ajánlatos a kisebb méretű kertbe oltványgesztenye-csemetét ültetni; ez már a 4-6. évben termést érlel és nem nő olyan hatalmas fává, mint a magról kelt növény.
Az oltvány nagy előnye az is, hogy biztosan jó minőségű, nagy szemű, kellemes zamatú magot terem.
