Hovatovább közhelynek számít az az áligazság, hogy minél jobban megverik a fákat diószüret alkalmával, annál többet teremnek a következő évben. Nem, a diófákról apró, óvatos ütésekkel kell leválasztani azokat a terméseket, amelyek maguktól nem hullanak le.
A durva sérülések ugyanis nehezen forrnak be és az ütésektől megsérülnek a termőrügyek is.
Az érett dió zöld burka felreped és elválik a magtól. Ha ez nem történik meg, akkor a diót egy-két napig műanyag zsákban kell fülleszteni, amelynek hatására a zöld burok leválik.
Ha a dió héja barna, nem elég tetszetős külsejű, akkor kádban, dézsában kénezve lehet kifehéríteni.
A megtisztogatott és egy-két napig szikkasztott diót padláson vagy kamrában egy rétegben papírra tessék kiteríteni, nehogy megdohosodjék.
Ha a diót megtörik, akkor a csonthéjat ne dobja el, hanem gyűjtse össze, mert ez kiváló parazsat ad a flekkensütésnél (a mandula- és a mogyoróhéjhoz hasonlóan).
