A (szén-, kék-, barát-) cinege a kertek leggyakoribb énekesmadara. Hűséges madár, mert nálunk fészkel, itt költi ki fiókáit és tölti a telet is.
Tavasszal élénk "nyitni kék" dalával figyelmezteti a szőlősgazdákat, hogy kezdjék meg a tavaszi munkát. Kikelettől őszig pusztítja a hernyókat, a levéltetveket, az atkákat és a bogarakat és ezzel nagy segítséget nyújt a kertésznek a kártevő rovarok elleni védekezésben. Élénk anyagcseréjük következtében naponta a saját súlyával azonos tömegű rovart képes összegyűjteni és elfogyasztani.
Ellenszolgálatként a madárbarát kertész mesterséges odúkat akaszt fel a fák ágára; ezek nyílása ne legyen nagyobb 32 mm átmérőnél, nehogy a verebek is be tudjanak költözni! Egyébként a cinegék szívesen raknak fészket farakásokban, faodvakban, sőt még a levelesládában is.
Késő ősztől tavaszig viszont a cinegék szorulnak rá az ember segítségére: etetni kell őket. Mégpedig rendszeresen, mert a terített asztalhoz szokott madarak a hideg, havas időszakban éhen pusztulnak, ha nem találnak táplálékot az etetőben.
Legkedvesebb eledelük az olajos magok: napraforgó, köles, muhar, fénymag, de kicsik és nagyok számára nagy mulatság megfigyelni, hogy miképpen enyhítik éhségüket a zsinórra felfüggesztett madárkalácsból. (Készítés: vásároljon a hentesboltban faggyút, olvassza fel, keverje el magvakkal és lehűlés közben formáljon belőle kis gombócokat.)