A karácsonyi kaktusz Brazília hegyvidékéről, a csapadékban gazdag őserdőkből származik, ahol a fák ágain él. A piros minden árnyalatában pompázó, igen mutatós virágai a levéltagok csúcsán bomlanak ki.
A karácsonyi kaktusz két dologban feltétlenül rendhagyónak mondható:
1. szemben a kaktuszok többségével ez nem szúrós, tüskés, hanem lapos, levélszerű képleteket fejleszt és
2. ügyes praktikával épen a karácsony és újév közötti napokra időzíthető a virágzása. Innen kapta a nevét és ezért érdemes most foglalkozni a virágoztatásával.
Nálunk szobanövényként nevelik és tartják. Világos, de nem napsütötte helyet kíván, tehát a szó szoros értelmében ablakhoz közeli növény! A virágzás optimális hőmérséklete 14-16 fok.
Nagyon érzékeny az öntözésre. Nem szabad megengedni, hogy a földje kiszáradjon, de az is hátrányos számára, ha túlöntözik. Ezért naponta, de kevés vízzel kell ellátni, viszont hetente egyszer célszerű tápoldattal megöntözni, főleg most a virágzásra való felkészülés idején, amikor a növénynek sok tápanyagra van szüksége.
Nagyon fontos, hogy ne változtassuk a növény helyét, mert az elmozdított cserép más irányból kapja a fényt és ezért hajlamos eldobni a virágbimbóit. Hasonló következményekkel jár a túlságosan száraz és meleg levegőjű helyiség is.
Elvirágzás után a karácsonyi kaktuszt kissé vissza lehet vágni. A lemetszett hajtások alkalmasak a növény szaporítására is, mert, ha ezeket tőzeges homok keverékével megtöltött cserépbe ültetjük, akkor gyorsan és biztonságosan meggyökeresednek.
A növény szaporítható az érett magjainak elvetésével, sőt oltani is lehet és így törzses fácska nevelhető belőle.
