Novemberben ne féljünk a legkedvezőbb áron kínált, földlabda nélküli, szabadon álló gyökerű facsemeték telepítésétől. Csak jól nézzük meg, mielőtt megvesszük.
A fagyok beállta előtt még ültethetünk gyümölcsfa-csemetéket, de a gyökérágakat meg kell vizsgálni: ha a frissen vágott gyökér szövete barna, akkor ez azt jelenti, hogy a szállítás vagy a szakszerűtlen tárolás következtében elfagyott; az ilyen csemete aligha fog megeredni, nem érdemes elültetni.
Gyakran előfordul, hogy a késői ültetésig a csemeték gyökerei és oldalvesszői sok nedvességet veszítettek, kiszáradtak, és a vesszők héja emiatt ráncos; az ilyen csemeték ültetése is fölöttébb kockázatos, bár nem reménytelen, az alapos öntözés még sokat segíthet rajtuk.
A későn ültetett csemetéket feltétlenül be kell alaposan öntözni, és a tövüket fel kell kupacolni.
Ha bogyós gyümölcsöt ültetünk
A ribiszke-, a köszméte-, a málna-, a josta csemeték talaját célszerű szalmával, nádtörmelékkel, lehullott lombbal betakarni, mert gyökérzetük viszonylag sekélyen lévén a talajban, érzékeny a fagyokkal szemben.
A fügét se hanyagoljuk el
Sokaktól hallani, hogy a füge már évek óta nem fagy el, melegszik a klíma, nem is érdemes már télire betakarni. Pedig a fügebokrokat továbbra is feltétlenül, igen gondosan kell védeni a téli fagyok és az ónos eső kártétele ellen, különben a sokéves termését kockáztatjuk. Az ágak közét megtöltjük lehullott falevelekkel, az ágakat összekötjük és körülvesszük náddal, kukorica- vagy napraforgószárral, de műanyag fóliával csak végszükség esetén, szellősen szigeteljük el a külvilágtól a növényeket!
