Valóban van kölcsönhatás a kert élővilágában?

Valóban van kölcsönhatás a kert élővilágában?

Igen. A növények éppen úgy társadalmi lények, akár csak az ember, amelynek a társadalmában vannak egymást vonzó és egymást taszító egyedek.

Vannak emberek, akikkel örömmel találkozom és szívesen megosztom gondolataimat, de akadnak olyanok is, akiknek leginkább a hátamat mutatnám!

Nos, így van ez a növények társadalmában is: egyes növény- és állatfajok segítik, támogatják, sőt védelmezik egymást, míg mások nem viselik el a közös létet. Ezen elven (biocoenozis) alapul a növénytársadalmak szerkezete és ezeket a szabályokat a termelőnek is tiszteletben kell tartania annál is inkább, mert ez a kertész gazdasági érdeke is. Az egymással jól megférő növények gyorsabban, szebben fejlődnek, több és jobb termést hoznak, kevesebb növényvédelmet igényelnek.

Csak egy-két példát ezzel kapcsolatban: a büdöske nevű egynyári virágpalánta gyökerei olyan illatanyagot választanak ki, amelyet a nedves talajokban (fóliasátor, üvegház) élő fonálférgek nem viselnek el, ezért a kertészek a kultúrnövények közé büdöske- (Tagetes) palántákat ültetnek és ezek megvédik a paprika- és uborkapalántákat.

A kapor és a zeller erős illata távol tartja a közelben levő káposztafélék leveleiről a levéltetveket.

Kapor

A nagy sárfű (Euphorbia lathyris) elriasztja a környékről a kertészeknek oly sok bosszúságot okozó vakondokokat.

A kerti növények kölcsönhatását elemzi Gertrud Franck: Az öngyógyító kiskert című könyve, amely magyar nyelven is több kiadásban megjelent.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR