Tavasszal csak kapkodja a kertész a fejét a sok munka láttán. Ezért ha megtehetjük, dolgozzunk előre!
Velem együtt sok ezernyi kertész-társam számolgatja a napokat, hogy hányszor kell még aludni a fagymentes reggelekig, amikor nekiláthatunk a palántázáshoz, és az érzékenyebb növények gondozásához! Sok évtizedes tapasztalat alapján merem állítani, hogy a tavasz valójában március 21-e táján kezdődik, a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Ha van időnk, dolgozzunk előre!
A télvégi, kora tavaszi napok, szélcsendes, napsütéses óráiban nem csak igen hasznos munkát tudunk folytatni a kertben, de megmozgathatjuk a télen megmerevedett izmainkat is és szervezetünk élvezheti a napsütés D-vitamint termelő hatását, enyhíti a náthás, köhögős, krákogós, orrfújós, fejfájós tüneteket.
Én a startra kész barátaimnak szeretnék néhány olyan fontos feladatot felsorolni, amelyek elvégzésére most még van időnk, de később, amikor azt se tudjuk, hogy melyik munka sürgősebb a másiknál általában – nehéz szívvel ugyan, de – máskorra halasztjuk!
Ne csak metszéssel, hanem sebkezeléssel is ápoljuk a fákat!
Mindenekelőtt a termő gyümölcsfákat vegyük gondozásba. Most, a lombtalan koronában könnyebb megtalálni a kritikus helyeket; fűrészeljük le az ágcsonkokat és a száraz ágakat, mert ezek egy-két év alatt elkorhadnak és a helyükön mély odvak keletkeznek, amelyek ugyan nagyon kedvezőek a madarak fészkelésére, de a fa pusztulását okozzák! A sebeket feltétlenül fedjük be sebkezelő balzsammal, amely – különböző neveken – minden szakboltban kapható.
Lássuk el a fagyrepedések sebeit!
A tél enyhe volt ugyan, de sok gyümölcsfa törzsén keletkeztek függőleges fagyrepedések; ezeket éles késsel vágjuk körbe, az egészséges szövetig és ugyancsak kenjük be fabalzsammal. Az idős gyümölcsfák törzsén és vastag vázágain mindig keletkeznek leváló kéregpikkelyek, amelyek alatt az állati kártevők tojásai és a betegségek spórái milliószámra teleltek át, ezért ezeket fakaparással el kell távolítani. Ez időigényes és nem is könnyű feladat, amelynek a gépesítése még mindig várat magára! Nosza, itt az újítás lehetősége!
Bontsuk le a megmaradt földkupacokat!
Az idős szőlőtőkék metszéséről februárban még azt írtam, várjunk néhány hetet, de most már aktuális, és a száraz csonkokat ezekről is vágjuk le, és a vastag ágakról távolítsuk el az elhalt foszlányokat.
A földkupaccal védett szőlőtöveket, a rózsabokrokat bontsuk ki, a fagyérzékeny növények (fügebokor, gránátalma, díszfűvek stb.) védősátrát bontsuk le, de az ásót ne tegyük félre, mert biztosan akad a kertben olyan kisebb-nagyobb felület, amelynek a felásása ősszel kimaradt és ez a munka most pótolható!
A virágot váró hajtásokat ne messük le!
A késő tavasszal, vagy nyáron virágzó díszcserjék felújító metszését el lehet kezdeni, de a korán virágzókat ne bolygassuk, mert a metszéssel a virágokat távolítanánk el róluk!
Szerezzünk be megbízható vetőmagvakat!
Tessék beszerezni a tavasszal szükséges vetőmagokat a szakboltokból, mert a vetőmag – a szó legszorosabb értelmében – bizalmi kérdés! Mivel a jó vetőmag nem is olcsó portéka, érdemes takarékoskodni vele. Ennek igen jól bevált módszere a vetőszalag, amelyet házilag készíthetünk el oly módon, hogy a magvakat a szükséges távolságban keskeny papírszalagra ragasztjuk. Erre kiválóan alkalmas a használt pénztárgép-szalag.
A magvak felragasztását természetes anyaggal (csirízzel = rozsliszt + víz) végezzük, mert a szintetikus ragasztók megakadályozzák a maghéj felrepedését és ezzel a csírázását! A vetőszalag lehetővé teszi, hogy a kikelő növények a kívánatos távolságban legyenek egymástól és ez megszabadít bennünket az egyelés kellemetlen munkájától! Bővebben a vetőszalag készítéséről >>
Ne felejtsük el a korábbi vetést!
Figyeljük az őszi sóska, spenót, mezei saláta vetéseit, a tavalyi mángold töveket és a rebarbara bokrokat, mert könnyen lehet, hogy március első harmadában már lesz rajtuk betakarítható, friss levél, amelynek fogyasztásához jó étvágyat kívánok!
