A mezei pocok apró állat, de a kertben okozott kára egyáltalán nem apróság. Különösen ott tud nagy bajt csinálni, ahol a terület nyugalmas, gyomosabb, vagy ahol a földben maradó termények sokáig kint maradnak. A frissen ültetett gyümölcsfák, a gyökérzöldségek és egyes dísznövények is megszenvedhetik jelenlétét. Éppen ezért fontos, hogy a kertész idejében felismerje a nyomait, és ne tévessze össze más, egészen eltérő életmódú állatokéval.
A vakond sok bosszúságot okozhat ugyan a gondosan elegyengetett ágyásokban, de alapjában véve rovarevő állat, míg a mezei pocok valódi rágcsáló, amely a növényeinket támadja. Nem mindegy tehát, melyikkel van dolgunk, mert a védekezés módja is más.
Hogyan ismerhető fel?
Hogyan védekezzek a mezei pocok ellen? A kertekben gyakran megjelenik egy nagyon veszélyes rágcsáló emlősállat: a mezei pocok.
Sokan összetévesztik a túrását a vakondéval, pedig meg lehet különböztetni: a pocok által készített földkupac laposabb és a kupacokat közvetlenül a felszín alatt elhelyezkedő járatok kötik össze.
A mezei pocok elrágja a gyümölcsfák – főleg a frissen ültetett csemeték – gyökereit, amelyek úgy néznek ki, mint a kihegyezett ceruza! Megrág minden terményt, amely késő őszig a földben marad (takarmányrépa, sárgarépa, retek stb.).
A pocok ellen - nagy körültekintéssel - Redentin 75 nevű csalétek kihelyezésével lehet védekezni. A granulátumot a lyukba, lehetőleg mélyre kell juttatni.
A mezei pocok jelenlétét valóban árulkodó jelek mutatják. A járatai sekélyen futnak, a földkupacai laposabbak, rendezetlenebbek, mint a vakond szabályosabb túrásai. A kertész sokszor akkor veszi észre a bajt, amikor egy fiatal gyümölcsfa váratlanul lankadni kezd, pedig a talaj kellően nedves. Ilyenkor nem ritkán már a gyökérzetet érte kár.
A „kihegyezett ceruza” módjára megrágott gyökér valóban klasszikus jele a pocokkárnak. Ez különösen a fiatal fák esetében veszélyes, mert a csemete még nem tudja kinőni vagy átvészelni a gyökérveszteséget.
A védekezés alapja a megelőzés
A pocok ellen nemcsak akkor kell fellépni, amikor már elszaporodott, hanem jóval előbb. A rendezett kert önmagában is kevesebb búvóhelyet kínál számára. A gyomos, elhanyagolt sávok, a sűrű növényi maradványok, a bolygatatlan, takart részek kedveznek a betelepedésének. Ezért a rendszeres gyommentesen tartás, az ágyások környékének tisztán tartása és a felesleges takarás visszafogása sokat segíthet.
A frissen ültetett gyümölcsfák körül különösen indokolt az óvatosság. A törzs környékét érdemes ellenőrizni, a járatokat betaposni, és figyelni, jelennek-e meg újra. Ha igen, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a pocok még használja a rendszert. A fiatal fák gyökérzónájának védelme ezért a telepítés utáni első években különösen fontos.
Mit tehet a kiskert tulajdonosa?
A kiskertben a legfontosabb a rendszeres megfigyelés. Nem szabad megvárni, míg a gyökérzöldségek sorra károsodnak, vagy a facsemeték egyszer csak hervadni kezdenek. A járatok felkutatása, a felszíni nyílások ellenőrzése és a fertőzött részek gyors kezelése sokkal eredményesebb, mint a késői kapkodás.
A gyökérzöldségeket nem célszerű szükségtelenül sokáig a földben hagyni, ha a pocok jelenléte már ismert. A sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek és más föld alatti termést adó növények a rágcsáló számára valóságos éléskamrát jelentenek. A betakarítás időzítésével ezért olykor megelőzhető a nagyobb veszteség.
Ahol fiatal fák vannak, ott a gyökérzóna és az ültetőhely környékének fokozott ellenőrzése ajánlott. Egyes kertészek fizikai védelmet is alkalmaznak az ültetéskor, hogy a gyökér környéke kevésbé legyen könnyen hozzáférhető. A módszer önmagában nem old meg mindent, de sokat javíthat a csemeték túlélési esélyein.
Mai pontosítás a szerhasználathoz
A régi kertészeti gyakorlatban több olyan készítménynév is forgott, amelyet a kertbarátok jól ismertek. A fenti eredeti szövegben említett Redentin 75 ilyen történeti névnek számít. Ma szerhasználat előtt mindig az aktuális, hatályos engedélyokiratot kell ellenőrizni, mert a készítmények engedélyezése, felhasználási köre és érvényessége időközben változhat, sőt szükséghelyzeti engedélyekhez is kötődhet.
Ezért a kertész helyesen jár el, ha nem régi cikkek vagy emlékezet alapján választ szert, hanem a vásárlás és felhasználás napján ellenőrzi a hivatalos nyilvántartást, és kizárólag az ott szereplő, hatályos előírás szerint jár el. Ez különösen fontos minden olyan készítménynél, amely mérgező hatású, és amelynek kijuttatása más állatokra is kockázatot jelenthet.
A jó kertész nemcsak irt, hanem mérlegel is
A mezei pocok ellen védekezni kell, ez nem kétséges. De a védekezés módját mindig megfontoltan kell megválasztani. A cél nem csupán az, hogy eltűnjön a kártevő, hanem az is, hogy a kert többi élőlénye, a hasznos állatok, a házi kedvencek és maga a kertész se kerüljön veszélybe.
A gondos megfigyelés, a rendezett kert, a járatok felismerése és a gyors beavatkozás együtt sokkal többet ér, mint a késői, elhamarkodott szerhasználat. A mezei pocok ellen csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha tudjuk, kit keresünk, milyen nyomokat hagy maga után, és mikor kell közbelépni.
