Igen, érdemes és gazdaságos, mert a tiszta csapadékvíz közömbös kémhatásánál fogva különösén alkalmas a kerti növények öntözésére.
Ezért nehezen megmagyarázható, hogy nálunk csak kevés kertes háznál gyűjtik rendszeresen a csapadékvizet.
A hólevet és az esővizet ereszcsatornával ellátott, cseréppel vagy palával fedett épületekről lehet gyűjteni. Egy négyzetméter tetőfelület vízhozama évente 250–300 liter. Hosszabb, száraz periódusok után az esőcseppek sok szennyező anyagot (füst korom, por, mikrobák) vesznek fel, ezért ezt a vízmennyiséget ajánlatos ülepítés után felhasználni.
A csapadékvíz tárolására bármilyen edény (fém, beton, műanyag, fa) alkalmas. A vizet 7-10 napon belül használjuk fel, a poshadási folyamatot kevés rézgálic feloldásával előzhetjük meg.
Alkalmas-e öntözésre a vezetékes víz?
Kevés kivétellel, igen, alkalmas. A kommunális vízvezetékek vize azonban meglehetősen költséges, ezért célszerű vele takarékoskodni.
A Vízművek (10-15%-os) vízdíjkedvezményt adnak a kerttulajdonosoknak, minthogy a kiöntözött víz nem terheli a csatornahálózatot. A pótlólagosan felszerelt öntözési vízórákon átfolyó vizet is kedvezménnyel vásárolhatják meg a kertészkedők.
Minőségileg a vízvezetéki víz a kerti növények táplálására megfelel, helyenkint az optimálisnál több meszet tartalmaz, ezért a mészre érzékeny növényeket lehetőleg esővízzel kell öntözni.
Szabad-e öntözni szennyvízzel?
A tárolóban összegyűlt szennyvízzel csak nagy körültekintéssel szabad a kertet öntözni. A frissen, nyersen elfogyasztásra kerülő növényeket (szamóca, karalábé, paradicsom stb.) semmi esetre se öntözze szennyvízzel. A szőlőskert sorközét, a gyümölcsfák alját, a virágágyakat azonban megöntözheti ezzel az anyaggal. Legcélszerűbb, ha a szennyvizet a tél folyamán öntözi ki.
